A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden sajtótájékoztató keretében ismertette a 2022-es népszámlálás újabb eredményeit.
A tájékoztatás szerint a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott. A legjelentősebb népességrobbanás Budapest, Győr és a Balaton agglomerációjában volt tapasztalható tíz év alatt, ezeken a területeken legalább 10 százalékkal nőtt a lakosság.
Békésben mindeközben elindult az elnéptelenedés útján, ez volt az egyetlen vármegye, ahol az elmúlt évtizedben mindenhol csökkent a népesség. Nógrád és Tolna vármegyében sem sokkal jobb a helyzet, bár itt akadnak települések, ahol enyhén nőtt a lakosság. A KSH térképére ránézve az pedig egyértelmű, hogy keleten inkább esik, nyugaton pedig inkább nő a lakosságszám.
Ha konkrétan a településeket vizsgáljuk, akkor a Zala vármegyei Sényén ugrott a legnagyobbat, 139 százalékot a népességszám. Az ezüstérmes a Győr melletti Rajka 104 százalékos emelkedéssel, a dobogó harmadik helyére pedig Zalaköveskút fér még oda 100 százalékos növekedéssel. A lista végén a borsodi Keresztéte törpefalu kullog, ahol 75 százalékkal zuhant a lakosság. A sereghajtók között egyébként szinte kizárólag kis falvak találhatóak, ahol az egyébként is alacsony népességszám csökkent tovább.
A lakásszám változása az ország térségeit eltérően érintette, összefüggésben a 2011 és 2022 közötti építési trendekkel. Számottevően bővült a lakásállomány a Balaton környékén, a fővárosban és agglomerációjában, egyes régióközpontokban és az északnyugati határszélen.
A listavezető e tekintetben Szántód, ahol 145 százalékkal emelkedett a lakások száma, Rajkán és a szintén Győrhöz közeli Vámosszabadin pedig egyaránt 122 százalék volt a növekmény.
A KSH közleménye szerint a már végleges lakásadatok szerint Magyarország lakásállománya 4,6 millió lakásból áll, 21 százalékuk Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található. A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13–13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú. A lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél.
A lakott lakások 98 százaléka vezetékes vízzel ellátott. A közcsatornahálózat jelentősen bővült, a házi csatornát használók aránya kevesebb mint felére csökkent. A legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. A fenntarthatósági szempontok felértékelődését jelzi a korszerű energetikai megoldások terjedése. 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést, és 28 ezer lakás melegvízellátását segíti napkollektor.
A KSH által közölt legfrissebb adatokat itt lehet böngészni.