Bár a magyar kormány jelenleg is szélmalomharcot vív az Európai Bizottsággal a befagyasztott uniós pénzekért, egyáltalán nem igaz, hogy egy fillér uniós forrás sem érkezik Magyarországra.

A napokban zárult le a Közös Értékeink Program eredményhirdetése, melyben

első körben 43 magyarországi civil szervezet jutott összesen másfél millió euróhoz uniós forrásból.

Mindezt olyan projektekre, mellyel valamilyen formában elősegítik az uniós alapértékek, vagyis többek között a demokrácia és a jogállamiság védelmét. A teljes rendelkezésre álló összeg ennek a háromszorosa.

Azt már ebben a korábbi cikkünkben tisztáztuk, hogy abban, hogy az Európai Unió civileket támogat, semmi újdonság nincs. A 2021-2027-es költségvetési ciklusban az EU azonban minden eddiginél több pénzt szánt erre a célra és ki is bővítette a korábbi támogatásokat, létrehozva a CERV (Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek) programot. A programnak már négy célja van:

• az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség,
• a polgárok szerepvállalásának elősegítése,
• az erőszak, így a nők és gyermekek elleni erőszak megakadályozása
• és az uniós alapértékek védelme és népszerűsítése.

Ezt a változtatást lényegében az utolsó pillanatban, az Európai Parlament és az uniós civilek nyomására hozta meg az Európai Bizottság, sőt a keretet is megemelte. A programról szóló végrehajtási határozat külön megemlíti, hogy „a közelmúlt fejleményei” alapján az uniós értékek tiszteletben tartása néhány tagállamban „nem magától értetődő”, ezért is volt szükség arra, hogy ezt is támogassák.

Másfélmilliárd magyaroknak

A CERV program másik új eleme maga a finanszírozási forma. Az európai uniós forrásokat úgynevezett „közvetítő” civil szervezetek osztják tovább a tagállamokban működő országos vagy helyi civileknek. A közvetítőket – összesen 16-ot – az Európai Bizottság tavaly, nyílt pályázaton választotta ki. Kiválasztásuk kritériumai között szerepelt, hogy legyen tapasztalatuk források szétosztásában, kapacitásfejlesztésben, és legyenek függetlenek a kormányzati szervektől és politikai érdekektől.

Magyarországon a kiválasztott közvetítők egyike az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a Kárátok Alapítvány-Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete alkotta konzorcium lett. Ők a következő két évben pályázatok útján minden eddiginél nagyobb összeget, 4 millió eurót, vagyis majdnem másfél milliárd forintot oszthatnak szét a jogállamiság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok védelme és népszerűsítése érdekében dolgozó hazai civileknek.

Mivel közvetlen forrásokról van szó, az összeg szétosztásába a magyar kormánynak semmilyen beleszólása nincs.

A nyertes civil szervezeteknek arra is lehetőségük lesz, hogy új partnerségeket alakítsanak ki és saját szervezetüket is fejlesszék. A pályázatra főleg olyan terveket vártak, amelyek elősegítik, hogy Magyarországon mindenki élhessen az őt megillető jogokkal, részt vegyen saját élete alakításában és beleszólhasson a közös ügyekbe.

Az első pályázatokat két kategóriában hirdették meg. A „Partnerségben” kategóriával olyan nagyobb, országos civil szervezeteket céloztak meg, melyek kisebb civil szervezetekkel és állampolgári kezdeményezésekkel működnének együtt, és ebben már van tapasztalatuk. A megadott határidőre 120 pályázat érkezett be, ezek közül 18-at választottak ki, ők – összesen – kicsivel több mint 1 millió eurót (370 millió forintot) kaptak.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a kategória nyertesei – egy kivétellel – budapesti, illetve Pest megyei, jellemzően országosan tevékenykedő szervezetek lettek. Köztük többen is a romák – különösen a roma nők – jogérvényesítését, az oktatást, a környezetvédelmet vagy a korrupció elleni küzdelmet jelölték meg célként.

A nyertesek nyilvánosságra hozott listája szerint – a pontos pályázati leírások csak a szerződéskötés után lesznek elérhetőek – az uniós forrásokból például

• majdnem 50 ezer euró (18 millió forint) jut a civileknek az érdekképviseletük erősítésére az akkumulátorgyárak és ipari beruházások engedélyezési és ellenőrzési folyamatában
• 60 ezer euróból (22 millió forintból) hozhatnak létre női kísérői hálózatot hátrányos helyzetű roma közösségekben
• segítik az LMBTQI emberek alapvető jogainak érvényesítését
• valamint jut az oktatási egyenlőtlenségek leküzdésére, roma származású sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére is.

A „Fejlődésben” kategóriában ezzel szemben kisebb, közepes, még „fejlődésben lévő” civil szervezetek nyertek, az ország 12 megyéjéből. Ők azok, akik már eddig is hasonló tevékenységet végeztek. Itt a 190 beérkezett pályázat közül 25-öt választottak ki, köztük összesen 453 ezer eurót (167 millió forintot) osztanak szét.

A nyertesek nyilvánosságra hozott tervei között szerepel többek közt a romák jog- és önérvényesítése, fiatalok és helyi közösségek aktivizálása, a hajléktalanság és a lakhatási válság kezelése, a fogyatékkal élők akadálymentes életének elősegítése, sőt a hiteles tájékoztatás is.

A nyertesek között itt olyan projektek szerepelnek, mint

• az akadálymentes vasúti közlekedés elősegítése az agglomerációba
• állampolgári és közösségi aktivitás erősítése Miskolcon
• és egy kamaszfesztivál.

A nyertesek teljes listáját ezen a linken lehet megnézni.

Információink szerint ebben, a kisebb civil szervezeteket célzó kategóriában a pályázatok száma elmaradt a várttól, aminek okait még elemzik. Az egyik ilyen ok lehet, hogy sok kisebb civil szervezet nehéz anyagi helyzetben van, ami mentálisan is érződik a szektoron. Az elmúlt évek történései miatt nagyon sok NGO elfáradt, minimális stábbal dolgozik, így sokan hiába adták be a pályázatot, arra már nem volt kapacitásuk, hogy megindokolják, hogyan segítené projektjük az uniós értékek védelmét.

A civil szektor ráadásul egyre inkább szolgáltató lett, az állam feladatait veszi át, így egyre nehezebb az érdekérvényesítés. És persze olyanok is akadnak – főleg vidéken – akik a várható politikai támadások miatt nehezebben vállalják fel a konfrontálódást.

„A magyar civil szervezetek az elmúlt évtizedben egyre nehezebb és sokszor kiszámíthatatlan körülmények között működtek, és ez nyomot hagyott a pályázatokon is. Az értékelés során törekedtünk arra, hogy olyan terveket támogassunk, amelyek tényleges változást eredményezhetnek, és amelyek aktívan bevonják célcsoportjukat is a közös munkába” – mondta Móra Veronika, a konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány igazgatója.

Hogy ezen segítsen, a konzorcium egy harmadik pályázati kiírással is készül, de ez már kétfordulós lesz, hogy így támogassák a kisebb, kevésbé tapasztalt, illetve az első fordulóban elutasított civil szervezetek felkészülését. A jelentkezők itt először egy féléves, képzésekből és konzultációkból álló fejlesztési folyamatban vesznek részt, majd ezután – várhatóan jövő év elején – nyújthatják be pályázataikat.