A pár napja elfogadott 2023-24-es izraeli költségvetés jelentősen megnöveli az ultraortodox (haredi) zsidóság támogatását. Az ősszel alakult Netanjahu-kormánynak nem lenne többsége az ultraortodox pártok nélkül, a már eleve kivételezett helyzetű, a népesség 13,5 százalékát kitevő haredi zsidók plusztámogatása viszont egyre nagyobb társadalmi feszültséget szül.
A haredikra nem vonatkozik a sorkötelezettség, a vallási iskoláikban 10 év fölött nem kell matekot és angolt tanulni, a férfiak fele egyáltalán nem dolgozik, hanem éjjel-nappal a Tórát tanulmányozza. Az ilyen haredi családok állami támogatásának összege négyszerese a nem ortodox családokénak, de szociálisan még így is egyre jobban leszakadnak a többségtől. A jesivákban tanuló gyerekek (az összes iskolás mintegy negyede) önálló boldoguláshoz szükséges tudása meg mindinkább elmarad a világi iskolákba járó kortársakétól.
Ez a helyzet már csak azért sem fenntartható, mert a haredi a leggyorsabban növekvő társadalmi csoport, a demográfiai előrejelzések szerint az évtized végére az izraeli népesség 16, 2060-ra a 30 százalékát teszik ki. A világi társadalom egyre jobban elutasítja, hogy eltartsa őket, a kormánypártok viszont a ciszjordániai telepesítés gyorsításával, a kedvezményeik növelésével és az életmódjuk megőrzésére tett ígéretekkel igyekeznek mindinkább magukhoz kötni az ultraortodoxokat. Közben a haredik között is vannak, akik szeretnék, ha csökkenne az elutasítottságuk. A Deutsche Welle riportja.