Hamarosan eljön a nyárnak az a része is, amelyet a napsütés és a meleg ural, és nem árt felkészülni erre a bőrünk szempontjából sem. A Másfélfokon Lehoczky Annamária éghajlatkutató vette végig, hogy mennyire vagyunk kitettek a bőrrákos megbetegedéseknek.

Az UV-B sugárzás által okozott, a bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatai egyre gyakoribbak Magyarországon, 2001 és 2014 között mintegy 50 százalékkal nőtt ezek előfordulása a nők és férfiak körében egyaránt. Az UV-A sugárzás által előidézett festékes bőrdaganatok (melanómák) előfordulási gyakorisága ugyan alacsonyabb, de számuk rohamosabban növekszik. Bár a túlélési esély sokat javult, a melanóma évente több mint 20 000 emberéletet követel Európában.

A bőrrákos esetek összhangban vannak az UV-sugárzás, illetve az annak való kitettség növekedésével. Jó néhány évtizedig az elvékonyodó ózonréteg miatt volt erős az UV-sugárzás, de az ózonlyuk már regenerálódni kezdett, így más tényezők határozzák meg, hogy milyen erős a sugárzás.

Abszurdnak tűnhet, de bizonyos szempontból a tisztuló levegő is ellenünk dolgozik. Mivel az 1980-as, 90-es évekhez képest összességében kevesebb por, füst és más légszennyező van a levegőben, kevesebb akadályba ütközik az UV-sugárzás. Egy másik akadályból, a felhőből is kevesebb van. Az EU Kopernikusz Programjának legfrissebb jelentése szerint az elmúlt 40 évben az átlagos felhőborítottság csökkent, és ezzel összhangban a napsütéses órák száma növekedett Európában – utóbbi szempontból 2022 rekordot döntött. 2022-ben átlagosan 130 órával több napsütést tapasztalt Európa, mint az 1991–2020 referencia időszakban átlagosan, túlszárnyalva a 2020-as értéket, amikor 118 órával volt az átlagnál magasabb a napfénytartam. A felhőképződés a légszennyezéssel is kapcsolatban van, de a klímaváltozás miatt megváltozó légköri cirkuláció is módosíthatja.

Akár akaratlanul is, de mi is többet teszünk azért, hogy érjen minket a sugárzás. A melegebb időben egyre több időt töltünk a szabadban, és viselünk testünket egyre kevésbé fedő ruházatot, ami növeli a kockázatokat.

Ha kétévente csak egyszer ég le bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát ahhoz képest, hogy ha soha nem égünk le.

A közvetett hatáson túl, a felmelegedésnek lehet közvetlen hatása is az UV-sugárzás rákkeltő hatására. Egérkísérletek kimutatták, hogy az UV-sugárzás rákkeltő hatása Celsius-fokonként 5 százalékkal növekszik, így a hőmérséklet hosszú távú 3,5°Celsius-fokos emelkedésével 7,5 százalékkal növekedne a rákkeltő hatás.

Mi a helyes viselkedés?

Fontos, hogy rendszeresen tartózkodjunk a szabad levegőn, de ne déltájban, a tűző napon tegyük ezt. A delelési időszakban, főleg nyáron, magas UV-index esetén tartsuk be a helyes napozás szabályait, és kerüljük a napot délelőtt 11 óra és délután 3 óra között. Naptejjel és megfelelő öltözettel (kalap, napszemüveg, adott esetben teljes testet fedő nyári ruházattal) védekezzünk az ártó sugarak ellen már a 3-at meghaladó UV-index esetén is.

Az UV index segítségével tájékozódhatunk arról, hogy milyen az UV-sugárzási szint és mennyi időt tölthetünk a napon anélkül, hogy leégnénk. Az aktuális és az előrejelzett értékekről az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján kaphatunk információt.