. Szépségversenyre hajazó megmérettetésekre vannak példák már az ókori görög mitológiától és az antik történelemtől kezdve, de az American Experience az 1850-es évekből eredezteti a szépségversenyek ma ismert formáját: egy Phineas T. Barnum nevű cirkuszi showman állítólag azzal szórakoztatta a new york-i embereket, hogy pénzért kiválaszthatták a legszebb kutyát, csirkét, virágot, gyereket és nőt.
A szépségversenyek – és a patriarchátus – kritikusai körében gyakori érv, hogy a szépségverseny és az illegális prostitúció nem is áll olyan távol egymástól: tulajdonképpen mindkettő a nőket elnyomó, tárgyiasító patriarchális szexuális normákra épít és ezekből húz – nem kevés – anyagi hasznot.
A szépségversenyek résztvevői fokozottabban ki lehetnek téve visszaéléseknek és erőszaknak: olyan hazai szépségversenyekről is beszámoltunk korábban, amelynek a szervezője prostitúcióra kényszerítette a versenyzőket. A problémát radikális feminista és liberális keretben is meg lehet közelíteni, amik abból indulnak ki, hogy a női szexualitás politikai, hatalmi kérdés. A baloldali, radikális feminista mozgalmak szerint a szexualitás a történelem során sohasem volt független a gazdasági-politikai viszonyoktól, a kapitalizmus és a nemi egyenlőtlenségek egymást erősítő, kizsákmányoló rendszerek. Ebben a koordinátarendszerben a szépségverseny nem is annyira sokban különbözik az emberkereskedelemtől.
A Magyarország Szépe női versenyzői közvetve évi százmilliókat termelnek Rogán Cecíliának, Sarka Katának, a kormánymédiának és a verseny szponzorainak azzal, hogy szereplési lehetőségért és nem garantált ismertségért cserébe heteken keresztül felkészítőtáborokon vesznek részt, termékeket reklámoznak, produkciókat mutatnak be és bikiniben fotózkodnak. Az idei győztes „jószolgálati munka” címén a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat arca is lett.
Anélkül, hogy belement volna, mi a szépség egyáltalán, és mit lehet kezdeni vele a huszadik- huszonegyedik században, a BBC már 1998-ban felvetette, van-e még bármi értelme a szépségversenyeknek, bár a biztonságról itt még nem indítottak vitát. Az 1970-es Miss World-ről készült film, a Misbehaviour kapcsán pedig egy három évvel ezelőtti cikkben arról beszélnek, segíthetik-e a nőket a szépségversenyek abban, hogy több önbizalmuk legyen, felismerjék az értékeiket és ezáltal jobban tudjanak érvényesülni a férfiközpontú társadalomban. Vagy épp ellenkezőleg: a nők rangsorolása, versenyeztetése csak ráerősít arra, hogy tárgyiasításnak legyenek kitéve, és megágyaz olyan társadalmi problémáknak, mint a bérszakadék vagy a nők elleni erőszak.
A legszebbet ki védi meg?
Az úgynevezett „szex-pozitív” megközelítés kevésbé, vagy máshogy kritikus a rendszerrel: feltételezi, hogy a nők szexuális felszabadulása egyénileg, a kapitalizmuson belül is megvalósulhat, legalábbis bizonyos társadalmi státuszban. Ez a hozzáállás nem kérdőjelezi meg a nők döntési képességét, ebben az esetben azt, hogy képesek előre jól felmérni, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár számukra egy szépségversenyes szereplés. Feltételezi, hogy a versenyzők szabad akaratukból, minden külső elvárásra és nyomásra fittyet hányva jelentkezhettek a versenybe, elég erős az önérvényesítési képességük ahhoz, hogy ne kényszerítsék őket semmire, és megvannak a jogi lehetőségeik is arra, hogy kiálljanak magukért, ha sérülnének a jogaik.
Arról nem találtunk hivatalos információt, hogy a Magyarország Szépe versenyzőinek mi garantálja a védelmet; hova fordulhatnak segítségért, ha jogsérelem éri őket a szervezők vagy a közönség oldaláról. Hogy tisztábban lássunk, a szervezőket kérdeztük – ha választ kapunk, frissítjük a cikket.
Titoktartási szerződésekről viszont annál inkább tudunk, főleg azokból a hírekből, amikor valaki megszegte: ilyen volt Kocsis Korinna egykori szépségkirálynő esete 2013-ban, akit a Miss World Hungary szervezői milliókra pereltek rágalmazás miatt, mert szerződést szegett azzal, hogy negatív véleményt nyilvánított a versenyről. Vagy a tavalyi győztes, Jázmin Viktória ügye, aki a szerződése szerint nem beszélhetett volna arról, hogy a Miss Universe nemzetközi döntője után azért szégyenítette meg a fél internet, mert a szervezők hibájából nem érkezett meg időben a ruhája. A Blikknek akkor egy jogász azt mondta, a versenyző szerződése egyoldalú volt, számos pontban sértette a személyiségi jogait, szólásszabadságát.https://444.hu/2023/06/12/mi-szuksegunk-van-nekunk-szepsegversenyekre
x Gábor Zsazsa népével, ami már 87 éve tartx