A védendő értékek folyamatosan változó, fejlődő listájára Békés Márton hozta a legváratlanabb példát:

állította, hogy egyetért azzal, Magyarországon az azonos nemű párok nem házasodhatnak és nem is fogadhatnak örökbe gyereket. Ugyanakkor egyetért azzal is, hogy a társadalom és a törvényhozás is szemet huny afelett, hogy a meleg párok – ha kiskapukat kihasználva is, de – gyermekeket fogadnak örökbe.

Schmidt Mária jobbkezének állításánál érdemes megállni egy pillanatra: nem sok olyan pillanat ugrik be az elmúlt 13 évből, amikor egy, a Fidesz kultúrpolitikájában meghatározó ember „kibeszél” a sulykolandó üzenetből azzal, hogy gyakorlatilag kijelenti, a társadalom és a törvényhozás is tudja, hogy nem az a jó irány, amit a melegek démonizálásával a kormány tesz. Kijelentése apróbb vihart is kavart a színpadon: Botos Máté kitartott amellett, hogy

az élet konzervatív, lehet mást állítani, de sajnos a reprodukcióhoz egy férfi és egy nő kell.

Ettől függetlenül abban mind a négyen egyet tudtak érteni, hogy folyamatosan változó világról, folyamatosan változó értékekről van szó. Állandó a környezet védelme, ami egy konzervatív alapfeladata kell szerintük legyen – bár ebben a gondolatban az idő szűke miatt sajnos nem mélyültek el, csak megállapították: a mainstream ezt is hiszterizálja.

Békés szerint Roger Scruton britként könnyebb helyzetben volt könyve megírásakor, mint bármely európai konzervatív. Scruton ugyanis reakciós konzervativizmusról ír: könyvében arról vall, hogy ő maga az 1968-as párizsi diáklázadás idején lett konzervatív, amikor szembesült a tüntetők általa elvtelennek vélt rombolásával. Békés szerint Európában egészen más a helyzet: míg Nagy-Britanniában van sövény, ami 900 éve háborítatlanul nő, Magyarországról ez maximum irigylendő dolog, hiszen itt „hagyományvesztés történt”, először Trianon, majd a második világháború után. Ilyen mély hagyomány- és értékvesztést pedig szerinte a britek még a Brexittel sem élhettek át. Sőt: végignézik Európa értékvesztéseit (legyen szó akár a háborúkról, akár a négy előadó által ugyanolyan vehemenciával említett ’68-as diáklázadásról), majd visszavonulnak a szigetükre és gondolkodnak, megírják, hogy ők ezekből nem kérnek.

Így Scruton bár írhat értékvédelemről és arról a konzervativizmusról, ami a mainstream vadhajtásaitól védi a kultúrát, Botos Máté szerint az a konzervativizmus, amit Magyarországon látunk már más, mivel feladata a megszűnő tradíciók újraindítása. Ez pedig nem reakciós konzervativizmust, hanem aktivizmust jelent.

Scruton könyvével kapcsolatban pedig szerintük az a legnagyobb probléma, hogy a szerző nem jut el odáig, hogy megmondja, mit is kell csinálni. Nem gyárt ideológiát, sőt, Lánczi András szerint „az egész világot úgy fogja fel, ahogy az van”. Vagyis: a Hogyan legyünk konzervatívok? nem receptkönyv, hanem viszonyítási pont. Viszonyítási pontot pedig szerinte tapasztalatok alapján lehet eredményesen felhasználni, hiszen „világunkat tapasztalatokból építjük”.

Arról sem Lánczi, sem más nem szólt egy szót sem, hogy hol helyezik el az orbáni Magyarországot Scruton rendszerében, vagy hogy vajon minek minősülne az általuk 13 éve épített, konzervatívnak mondott rendszer Scruton szerint. Annyit viszont megtudtunk, hogy Békés Márton szerint Scruton könyve jó belépő a „scrutológiába”, Botos Máté pedig azt mondta, azért adták ki, mert szeretnék Scruton minden könyvét kiadni Magyarországon.

Annak ellenére is, – és ezt már mi mondjuk –, hogy ezek a könyvek nem illeszkednek szigorúan a Fidesz táborának világába, Scruton ugyanis a könyveiben gondolkodik, vitatkozik a konzervativizmusról is, sőt, egyszerre értekezik a konzervativizmus és a liberalizmus igazságairól.https://hvg.hu/itthon/20230623_roger_scruton_hogyan_legyunk_konzervativok_konyvbemutato#rss