Házassági vagyonjogi szerződéssel el lehet különíteni a bevételeket, tartozásokat is
Sokan nincsenek tisztában azzal, milyen vagyonjogi szabályok vonatkoznak a házaspárokra és az élettársakra – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) legújabb online felméréséből. A válaszadók fele nem tudta, hogy – ettől eltérően rendelkező házassági vagyonjogi szerződés nélkül – a házastársaknak minden bevételük, de még a tartozásaik is közösek. Kétharmaduk a házassági vagyonjogi szerződés előnyeit sem ismeri, például, hogy egy ilyen szerződésben a házaspárok a törvénytől eltérő vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, ami a házastárs különvagyonát is megmentheti a másik vállalkozásának csődje esetén.
A házassági és élettársi vagyonjogi ismereteket vizsgálta online felmérés keretében a MOKK. Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e a házasságban és élettársi viszonyban élők, milyen vagyonjogi szabályok vonatkoznak rájuk. Például, hogy közös lesz-e minden vagyona a párnak a házasságkötés után, kit illet meg az esküvő előtt alapított vállalkozásból származó bevétel, vagy a törvény szerint milyen arányban kell osztozkodniuk az élettársaknak különválás esetén, és számít-e, ha a pár az esküvő előtt már együtt élt. Arra is rákérdezett a MOKK által készített felmérés, hogy hogyan viszonyulnak a kitöltők általánosságban a házassági vagyonjogi szerződéshez.
Nem szeretjük a házassági vagyonjogi szerződést, de nem is tudjuk, mire jó
Csak a válaszadók 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hasznosnak tartja, és kötött is már házassági vagyonjogi szerződést, egyötödük pedig azt válaszolta, csak akkor fog, ha lesz majd jelentősebb vagyona. Csaknem felük azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek, hogy rendelkezzen ilyen szerződéssel a vagyonáról. Kétharmaduk ugyanakkor nincs is tisztában azzal, hogy valójában mire jó a házassági vagyonjogi szerződés. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak azok kötnek, akik eleve a válásra készülnek, és ez kizárólag arra szolgál, hogy még békességben, tiszta fejjel el lehessen osztani a vagyont. Valójában egy ilyen szerződésben bármilyen vagyoni kérdést tisztázni lehet, még akár azt is, hogy ki fizeti a rezsit, és ki a lakbért.
„A házaspárok ezzel saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, és eltérhetnek a törvényi szabályozástól is, ami különösen hasznos lehet akkor, ha a pár egyik tagja saját vállalkozást működtet, de nem szeretné kockára tenni a családi vagyont” – mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke. A házaspároknak ugyanis alapesetben minden tartozása közös, amit a válaszadók alig több mint fele tudott csak jól. Házassági vagyonjogi szerződésben azonban máshogy is rendelkezhetnek, ezzel megvédhetik a házastársukat a vállalkozás csődjétől vagy egy hitel visszafizetésének terhétől, így a másik különvagyonából már nem követelhető a tartozás.
A tartozások mellett a bevételek is közösek
A kitöltők fele nem volt tisztában azzal, hogy a házastársaknak alapesetben, vagyis, ha nincs ettől eltérően rendelkező házassági vagyonjogi szerződésük, nemcsak a tartozásaik, hanem a bevételük is közös, még azok a bevételek is, amelyek különvagyonból, akár az egyikük tulajdonában lévő lakás bérbeadásából származnak. Így amennyiben például az örökölt lakást a házastárs bérbe adja, az abból befolyt bevétel már közös vagyonnak számít. Kétharmaduk viszont jól tudta, hogy például a férj esküvő előtt vásárolt lakása, és minden olyan vagyontárgy, amellyel a házastársak már a házastársi vagyonközösség létrejötte előtt is rendelkeztek, automatikusan – egy szűk kivételtől eltekintve – sosem lesznek a közös vagyon részei, csak akkor, ha erről házassági vagyonjogi szerződésben rendelkeznek.
Azonban sokan (a kitöltők negyede) hiszik azt tévesen, hogy öt év házasság után a felek minden vagyona automatikusan közös lesz. Ennek az elterjedt tévhitnek annyi valóságalapja van, hogy azok a szokásos mértékű vagyontárgyak, amelyek a mindennapi közös életvitelt szolgálják (például az egyikük esküvő előtt vásárolt ágya vagy hűtőszekrénye, amelyet közösen használnak), öt évnyi házassági életközösség után valóban közös vagyonnak számítanak.
Sok a tévhit az élettársakkal kapcsolatban
Sokan nem tudják, hogy az élettársakra teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. Az élettársak együttélésük ideje alatt – hacsak nem kötnek egymással ettől eltérő élettársi vagyonjogi szerződést – végig önálló vagyonszerzők maradnak, ami azt jelenti, hogy a házastársakkal ellentétben nem keletkezik közös vagyonuk azon az alapon, hogy egymással élettársi kapcsolatban éltek.
A kitöltők kétharmada nem volt tisztában azzal, hogy az élettársaknak automatikusan nem keletkezik közös vagyona csak azért, mert párként egy háztartásban élnek. Nem számít, hogy mennyi ideig éltek együtt, és az sem, hogy született-e e közös gyermekük. Az élettársak szétválás esetén csak annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel az együttélés ideje alatt a vagyonszaporulathoz hozzájárultak. Amennyiben az élettársak a későbbiekben házasságot kötnek egymással, akkor vagyonjogi szerződésben rögzíthetik, hogy a házasságot megelőzően mi volt a közösen keletkezett és mi a különvagyon.
A válaszadók csaknem fele szintén helytelenül gondolta, hogy egyáltalán nem számít a vagyoni viszonyok szempontjából, ha a házaspár az esküvő előtt már élettársként is együtt élt. Valójában számít, ugyanis, ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg, akkor már az együttélés kezdetétől (és nem a házasságkötés időpontjától) érvényesül a törvényes vagyonjogi rendszer, vagyis visszamenőleg is keletkezhet közös vagyonuk.
A legtájékozottabbak abban voltak a kitöltők, hogy közösek lesznek-e azok a vagyontárgyak, amelyeket a házaspár egyik tagja örököl. Több mint kétharmaduk helyesen tudta, hogy az örökölt és az ajándékba kapott vagyontárgyak, például egy ingatlan vagy egy autó alapvetően nem lesznek a közös vagyon részei.
Nincs jelentősége a jognak és törvénynek, ha olyan válóperes bírót fog ki az ember, aki egy alkoholista, szadista férjjel szimpatizál. Én kértem a válóperes tárgyalás során a vagyonjog elosztását, annak ellenére, hogy én fizettem mindig a lakástörlesztést, a rezsiköltséget, a bútor és egyéb részleteket, volt férjem mindig azt mondta, mikor kértem, hogy fizesse mindennek a felét, hogy vondd le majd genyó a tartozásomat abból, amit még fogsz fizetni. Engem így szólított kezdeti nyanyázása után 18 éves korom óta, nekem nem volt saját nevem. Kifizettem neki a Budaiék által kifosztott apám házának az árából, amit a bíró megítélt, több nem is járt volna neki, hiszen én tartottam 10 éven keresztül. De az újhelyi bíró az ő pártját fogta, nem volt segítségem, csupán egy látlelet volt benyújtva a rengeteg törésről, amit nekem okozott, nem beszélve az állandó rettegésről. A válás után a bíróságon odaszólt nekem: Most ezért megszivatlak, genyó! Azt sem tudtam, mit jelent a megszivatás, de borzalom, hogy mi következett utána.
Miután minden nap reggelig mulatott a volt férjem a kocsmákban, közben énekelte a nótákat (még sírásra is képes volt nótázás közben), nem adott nekem haza soha pénzt, én tartottam a legkevesebb fizetésből, ami a megyében az embereknek járt azzal,hogy az emberek nem pénzért dolgoznak. Nem voltam sem rokona senkinek, sem káder. A válóperes bíró volt feleségével cseréltem miskolci bérlakást, aki kifizette az újhelyi lakás árát a volt férjemnek. Átvette a feleségével azt a pénzt, amihez semmi köze nem volt, tehát igaza volt abban,hogy majd még én fogok neki fizetni. Hát megszivatott a megye, ami mai napig tart leírhatatlanul és fertelemmel, iszonyattal, felfoghatatlan módon.
Lehetett volna bővebbet írni arról, hová kell fordulni vagyonjogi szerződés kötése miatt. Egy ügyvéd megfelel erre a célra?