Az Ezer Székely Leány Napja az egyik legrégibb nagyrendezvény Erdélyben
A dumbravéni Esőcseppek az Ezer Székely Leány Napján
A Domokos Pál Péter által közel száz évvel ezelőtt kezdeményezett Ezer Székely Leány Napja az egyik legrégibb nagyrendezvény Erdélyben, amely a néphagyomány által megőrzött szellemi-lelki és anyagi értékek megőrzésének fontosságát hirdeti és demonstrálja. A nagyszabású ünnepre, mint minden évben, idén is július első szombatján került sor.
Néhány éve immár, hogy ezen a kimondottan székely résztvevők számára meghirdetett jeles eseményen fiatal moldvai néptáncosok és népzenészek is részt vesznek, méghozzá alanyi jogon, Székelyföldről elcsángált ősöktől való származásuknak tudatában lévő moldvai magyarként.
Idén a legfiatalabb moldvai hagyományőrző, Porundi Alina által vezetett dumbravéni Esőcseppek Ifjúsági Csoport táncosai léptek fel a csíksomlyói hegyen felállított szabadtéri színpadon, Moldvából egyedüliként, több száz székely és gyimesi csángó táncos között. Fellépésükhöz pusztinai fiatal muzsikusok, Beta Narcis és Timaru Florin, valamint a csík-falusi Matei Iuliana szolgáltatták a zenét, ilyenképpen minden tekintetben ifjúsági volt a delegáció.
A nagy távolság miatt a moldvaiak reggel még nem voltak jelen a Csíkszereda városközpontjában zajló eseményeken, de a délben kezdődő magyar nyelvű szentmiséhez a somlyói hegy nyergében már csatlakoztak ők is, majd egy rövid táncpróbára is sor került, hogy a különböző településekről érkezett táncosok és a zenekar összerázódjanak. Ezt követően fellépett a csoport, majd az ilyenkor szokásos nagy közös fénykép elkészítésében is részt vettek, majd egy kisebb gyimesfelsőloki megállóval, ami nyári jutalomkirándulás jelleget is kölcsönzött a kiszállásnak, elindultak hazafelé és mire besötétedett, mindenki otthon volt.