Júliustól az önkormányzatok is örökölhetnek a helyi lakosok után
Végrendelkezéssel el lehet kerülni az esetleges jogvitákat
Változtak az öröklési szabályok 2023. július elsejétől: ha nincs fellelhető örököse az
elhunytnak, akkor a tulajdonát képező belföldi ingatlan és az ingatlanon található, a
saját tulajdonában álló ingó dolgok az ingatlan fekvése szerinti települési
önkormányzaté lesznek. Amennyiben az önkormányzat, mint törvényes örökös
visszautasítja az örökséget, a vagyon végső soron az államra száll át. Aki szeretné
megelőzni, hogy a halálakor fellelhető hagyatéka később jogvitákat okozzon,
végintézkedéssel saját maga döntheti el, kinek szánja az egyes vagyontárgyakat.
A július 1-jén hatályba lépett új öröklési szabályok alapján, amennyiben az elhunyt
örökhagyónak nincs örököse, a tulajdonát képező belföldi ingatlant és az abban található
ingóságokat nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat
örökli. A települési önkormányzat törvényes öröklése esetén minden olyan, a hagyaték
tárgyát képező ingatlanon található ingó dolognál, amelynek a tulajdonjoga nem állapítható
meg, vélelmezni kell azt, hogy az örökhagyó tulajdonában állt halálakor.
A törvényjavaslat indoklása szerint az új szabályozás célja, hogy az elhunytak
ingatlanvagyonát az önkormányzatok a helyi közösségek érdekeire fordíthassák, valamint az
örökséget terhelő kötelezettségek (például jelzáloghitel) teljesítése is hatékonyabban
kezelhető legyen.
Nem kötelező örökölniük az önkormányzatoknak
Az önkormányzatnak lehetősége van visszautasítani az örökséget, amit ekkor az állam, mint
szükségképpeni törvényes örökös örököl. Automatikusan az állam lesz az örökös abban az
esetben is, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították
az örökséget, például a hagyatékot terhelő adósságok miatt. Szintén az állam marad az
örököse – más örökös hiányában – azoknak a vagyontárgyaknak, amelyek nem számítanak
az ingatlanon lévő ingóságoknak. Az államot, mint törvényes örököst az örökség
visszautasításának joga a továbbiakban sem illeti meg.
Az ingatlan-nyilvántartásban például szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét művelési ágban
nyilvántartott területek, termőföldek, illetve agrárgazdasághoz tartozásuk esetén a
mezőgazdasági termelést szolgáló eszközök és az állatállomány, mint hagyatéki
vagyontárgyak sem szállhatnak át a települési önkormányzatra, még más örökös hiányában
sem.
„Mindenképpen érdemes végrendelkeznie annak, akinek nincs rokonsága, amely örökölne
utána. Így meg tudja előzni, hogy a hagyatéka jogvitákat okozzon. Előfordulhat ugyanis,
hogy egy autó sorsát az fogja eldönteni, a garázsban vagy az utcán parkolták-e le. A
bankszámlák pedig nem számítanak ingatlanon található vagyontárgyaknak, de ismert olyan
bírói gyakorlat is, amely a bankbetétet mégis annak minősíti, ha az örökhagyó a lakásban
tartotta a betétkönyvet” – mondta Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos
Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
Kifejezetten sérülékeny helyzetben vannak az élettársak. Mivel nem törvényes örökösei
egymásnak, ha nincs végrendelet, akkor az önkormányzattal szemben még azt is
bizonyítania kell a túlélő élettársnak, hogy a saját személyes tárgyai – ruhái, könyvei –,
amelyek az örökhagyó házában voltak, nem tartoznak a hagyatékhoz és azokat nem az
önkormányzat örökli.
A fenti rendelkezéseket csak a 2023. július 1-jén vagy azt követően megnyíló örökléseknél
kell alkalmazni.
Végrendeletben bárki szabadon rendelkezhet a vagyonáról
Végrendeletében mindenki szabadon eldöntheti, hogy kire hagyja a vagyonát. Egy barát, egy
keresztgyermek vagy egy karitatív célt szolgáló egyesület, civil szervezet javára is lehet
végrendelkezni. Végrendeletet többféleképpen, akár kézzel írva is lehet készíteni, de aki
szeretné biztosítani, hogy valóban ahhoz kerüljön a vagyona, akinek szánta, érdemes
szakértőhöz – közjegyzőhöz vagy ügyvédhez – fordulnia. Egy végrendeletnek ugyanis
szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy
érvénytelen legyen. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a
végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos
Nyilvántartásába. Ez garancia arra, hogy biztosan előkerül és figyelembe veszik a hagyatéki
tárgyaláson, ezáltal a végrendelkező akarata érvényesül.
Én már nagyon régen végrendelkeztem, de csak kézzel, amit megmutattam egy ügyvédnek, helyes-e minden benne. Kértem, hogy a temetésemen egyik hanganyagomat (talán nem veszlik el minden) játsszák le, hogy méltó legyen hozzám. Végrendelkeztem a síromról, meg a kézzel festett cserepeimről, meg írásaimról, melyket megsemmisítettek teljesen 1996 körül, vázlatokat tudtam összeszedni a 17 könyvanyagomból, ráadásul két éve azok is elvesztek számítógép telepítésekor. Utánam semmi sem marad, sem forma, sem hang, sem ember, sem becsület és tisztesség, mert el kellett az országnak tűntetni minket teljesen, hogy világ-Magyarországgá nyissanak.