Bokor Gabriella: A Lederer család –avagy a világ legnagyobb Klimt magángyűjteménye
A történet azzal kezdődik, hogy a Kiegyezés évében Pesten világra jön egy zsidó kislány, Pulitzer Szeréna, az újságíró-kiadó Josef Pulitzer egyik unokahúga. A lánynak szerencséje van: nem csak gazdag, de okos, és feltűnően szép is. Huszonöt évesen, 1892-ben feleségül megy a tíz évvel idősebb sikeres üzletemberhez, August Ledererhez, a monarchia egyik leggazdagabb vállalkozójához, megvásárolják a győri szeszgyárat, és megtervezik, milyen életet is szeretnének élni.
A következő években megszületik a három gyerek, Elisabeth, Erich és Friedrich. Az immár ötfős család a bázist Bécsben, a Bartensteingasse 8. alatt egy kétszintes lakásban alakítja ki, de rendelkezésükre állt még egy ház Győrben a gyár közelében, és egy nyári rezidencia Bécs mellett. August állandóan fejleszti, modernizálja a szeszgyárat – összesen negyvenegy évig vezeti –, Szeréna pedig, aki időközben Serena lett, nagyon jó elfoglaltságot talál magának: mecénás lesz. Ebben a szerepben egyrészt szalondámaként tündökölhet, másrészt valami igazán hasznosat is létrehoz, hiszen anyagi támogatása egy-egy pályakezdő művész számára a túlélést jelenti.
Serena, akit igazi Grande Dame-ként és Bécs legjobban öltözött hölgyeként emlegetnek, nem csak pénzt, de kultúrát és jó ízlést is magáénak tudhat. Tanácsai és ötletei alapján a Lederer házaspár komoly műgyűjtővé növi ki magát, leginkább olasz festők képei kerülnek a kollekcióba. Közben személyesen is megismerkednek Gustav Klimttel, de már korábban is tudtak egymásról: a „Nézőtér a régi Burgtheaterben” című, 1889-ben befejezett képén – amelyre Klimt a korabeli Bécs száz ismert figuráját is ráfestette – egy páholyban felfedezhető a még hajadon Serena, valamint nagybátyja, a híres fülész, Dr. Adam Politzer, és annak felesége, Tinka.
A leghíresebb festmény, a „Serena Lederer” című egészalakos kép 1899-ben készül az akkor szépsége teljében lévő, harminckét éves asszonyról. Ekkor mélyül el Klimt és a Lederer házaspár barátsága, ami a következő két évtizedben, egészen a festő haláláig fennmarad. Klimt minden héten egy alkalommal a családdal vacsorázik, ők pedig – legfontosabb mecénásként – képeket vásárolnak tőle és állandóan új megbízásokkal látják el. Néhány év alatt olyan sok festménye gyűlik össze a bécsi lakásban, hogy külön „képszobát” kell berendezni – így születik meg a korszak legjelentősebb Klimt magángyűjteménye.https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/elet-forma/bokor-gabriella-a-lederer-csalad-avagy-a-vilag-legnagyobb-klimt-magangyujtemenye
És ki nem szarja le ezt a „híres” szépsegget?
Tehát világ-Monarchiaként kerültek ismétlésre.
Miskolcionizmus. Nem csoda, ha olyan a város, amilyen !
Amikor a szar még ki is van lakkozva. Szegény Klimt.
Szörnyella de” Frász ?