Meg is vakíthat a kaukázusi medvetalp – így védekezhetünk

A méreganyagai komoly hólyagos gyulladást és fájdalmas égési sérülést idézhetnek elő, ami maradandó hegesedéssel gyógyul – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem közleményében Béni Szabolcs gyógyszerész, a Farmakognóziai Intézet igazgatója.

Mivel ez az egyetlen olyan lágyszárú növény Magyarországon, ami még az embernél is magasabb, sőt, akár négy-öt méteresre is megnőhet, gyakori, hogy a turisták mellé állva fényképezik egymást, a gyerekek pedig letörik és játszanak vele. Ennek azonban a szakértő szerint súlyos következményei lehetnek.

A kaukázusi medvetalp valamennyi föld feletti része, így szára, levele, virágzata, termése is olyan méreganyagot termel, ami hámsérülést okoz. A szakember ezért arra figyelmeztet, hogy bármennyire impozáns, csakis zárt ruhában közelítsék meg, és semmiképp ne érjenek hozzá.

A növény víztiszta, átlátszó nedvével juttatja a bőrre ugyanis azt a kumarin-származékot, ami először bőrpírt, erős viszketést és égő érzést, később hólyagokat okoz. Vakarni nem szabad, mert annál intenzívebbek lesznek a kellemetlen tünetek.

Béni Szabolcs tanácsa szerint azonnal le kell mosni szappanos vízzel az érintett területet, de legjobb, ha égési sérülések ellen használatos sprayvel vagy gyulladáscsökkentő – rovarcsípés utáni, bőrallergiát enyhítő – krémmel is kezelik.

Amíg erre nincs lehetőség, fontos, hogy száraz ruhával takarják el a sérülést, a méreganyag ugyanis csak akkor okoz fájdalmas hólyagos gyulladást, ha a bőr fénnyel érintkezik. A reakciót kiváltó furokumarin nevű szerves vegyület ugyanis fény hatására toxikus anyagokká alakul, melyek az égéshez hasonló bőrgyulladást, fitofotodermatitiszt okoznak.

Ha mégis hólyagos gyulladás alakul ki az érintett felületen, azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni – emelte ki a szakember. Ha pedig véletlenül a szembe kerül a növény nedve, átmeneti vagy tartós, komoly szemészeti problémát, akár vakságot idézhet elő. Ez esetben tehát minél előbb keressenek fel egy szemészt, akinek feltétlenül mondják el, mi okozta a tüneteket.

A növény toxikus hatást kiváltó hatóanyaga, a furokumarin valamennyi citrusfélében, az ezekből készült bergamott olajban, a kerti rutafűben, a nagyezerjófűben, sőt a zöldségnövény zellerben, petrezselyemben és pasztinákban is megtalálható, ezek azonban nem okoznak mérgezéses tüneteket, csak ha extrém mennyiségben kerülünk velük kapcsolatba.

Azoknál, akik nem mossák meg alaposan a citrusféléket, vagy aki kesztyű nélkül takarítja be a zellert, gyakori a kézen kialakuló bőrpír, gyulladás. A kaukázusi medvetalp azonban ezeknél gigantikus mérete miatt is jóval nagyobb koncentrációban tartalmazza a hámsérülést kiváltó méreganyagot, ezért kiemelt odafigyelést igényel.

A kaukázusi medvetalp a kevésbé veszélyes közönséges medvetalphoz nagyon hasonló – jellegzetes, kellemetlen szaga és a kaporéhoz hasonlatos ernyős virágzata van –, ám míg az előbbi mindössze 50-80 centiméteres, mérgező változata akár öt méter magasra is megnőhet. Amíg kicsi, nagyon nehéz a közönséges medvetalptól megkülönböztetni, viszont addig kevesebb mérgező hatóanyagot is tartalmaz, így mindössze enyhe bőrpírt válthat ki – tette hozzá Béni Szabolcs.

Európa legnagyobb lágyszárú növénye fél évszázada van jelen Magyarországon, azóta azonban nem fordult elő ekkora egyedszámban. Idén ugyanis a virágzását befolyásoló enyhe tél kedvezett neki. Leginkább a Felső-Tisza-vidéki ártereken, Zirc környékén, illetve a Kőszegi-hegységben látható, ahol kellően nedves, árnyékos környezetet talál.

Mivel úgynevezett özönnövény, ha egyszer megtelepszik valahol, ott visszaszorítja az őshonos növényeket és meghódítja a teljes élőhelyet. Magja ráadásul akár 15 évig is vár a föld alatt a megfelelő pillanatra, hogy kifejlődhessen, ezért csak korai kaszálással, illetve gyomirtókkal védekezhetünk elterjedése ellen.

hvg.hu