Korábban írtuk.
Dr. Lovra Éva egyetemi adjunktus cikkében rámutat arra, milyen érték veszik így el Miskolc modern építészeti örökségéből
A miskolci Csengey Gusztáv utca 5. szám alatti épület az egyelőre kevéssé ismert modernista építész, az 1939-ben Amerikába emigrált Bőhm Viktor 1931-ben megépült háza. A korábban a szomszédos épülettel összevont ingatlant most bontásra ítélték, a helyén egy új multifunkciós cserkészház építése valósul meg a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési Projekt keretein belül. A Bőhm-életművet kutató Dr. Lovra Éva egyetemi adjunktus (képünkön)cikkében rámutat arra, milyen érték veszik így el Miskolc modern építészeti örökségéből.
A miskolci születésű Bőhm Viktor (1900–1981) 1969-ben adta ki a téma úttörőjének számító kötetét az építészet és a pszichológia kapcsolatáról. A Cubes and Man: A Psychological View of Architecture elemzéseiről így ír Szent-Györgyi Albert: „A CUBES AND MAN komoly, mély benyomást kelt korunk rezgéséről és mindig kereső szellemiségéről. Míg én az élet értelmét keresem a molekulák között, Ön formában és térben keresi a válaszait. Úgy tűnik, mindketten elég hasonlóak vagyunk; mindketten kifejezzük korunk szellemét.” (angolról fordította L.É.). A kor szellemét Bőhm már az 1920-as évek végétől hordozta, és elhozta a miskolci építészeti színtérre. Egyike volt azon kevés építésznek, akik a modern szellemében, eszköztárát használva alkottak a városban. Miskolc a 20. század első évtizedeiben dinamikusan fejlődött, 1910-re lakosságszámban megelőzte Kassát, a Monarchia széthullása után pedig regionális szerepét is átvette. Bőhm 1939-ben emigrált, de 1931 és 1939 között jelentős számú, a megrendelői igényeket kielégítő, egyedi kialakítású épületet tervezett Miskolcon és Miskolctapolcán, majd Amerikában teljesedett ki a karrierje. Aktívan publikált, hirdette a modern építészet esztétikai és funkcionális elveit. Bőhm az amerikai és magyar közéletben is aktívan részt vett, 1980-ban Budapesten a Magyar Építőművészek Szövetségében tartott előadást az építészet és a pszichológia kapcsolatáról.
Victor Bohm A.I.A. kötete, Cubes and Man: A Psychological View of Architecture (New York: Psychological Library Publishing, 1969) címlapja. Forrás: Bereczki Zoltán személyes könyvtára
Bőhm Viktor miskolci és amerikai munkásságának kutatása egy folyamatban lévő munka, amelynek első tanulmánya a régi-új Magyar Építőművészetben (2020/6) jelent meg. A cikk megjelenését követően lépett kapcsolatba velem Száva Pál, Bőhm jelenleg is praktizáló építész rokona és Bőhm Viktor Amerikában élő lánya, kiegészítve az addigi levéltári és helyszíni kutatás eredményeit.
Miskolc két világháború közötti építéstörténetének egyedi és egységes lenyomata a tervező építészek eltérő formanyelve ellenére is a Csengey Gusztáv utca keleti oldala, amely a zárt sorban elhelyezkedő épületekkel térfalat alkot: modernista ház (5.) Bőhm Viktor; neobarokk megjelenésű (11.) Feldmann Mór és a 9., 15. és 4. (?) Bloch és Stimm munkája (Bereczki 2019, 137–143); és a Horváth Lajos utca az elképzelés szerint hasonló képet mutatott volna: Bőhm-féle épületekkel és Bloch és Stimm építészek munkáival.
Miskolc, Csengey utca 5-7-9. Fotó: Gulyás Attila
A külső jellegzetes jegyek (bejárati ajtó rácsozása, ablakok kiképzése) utaltak arra, hogy a Horváth Lajos utca 3. Bőhm munkája, a levéltári beazonosítás azonban nem hozott eredményt. Száva személyes archívumának dokumentumai alapján a tulajdonosok az építész nagyszülei, Stamberger Jenő és Bőhm Szerén voltak. A lakóépület átépítését Bőhm tervezte 1939-ben. Az épület egyike a kevés átépítésnek, amit karrierje folyamán tervezett. Az utca zártsorú beépítéséhez igazodó homlokzat Bőhm munkája, az eredeti épületből a szomszédos tűzfalhoz csatlakozó szárny maradt meg. A homlokzat kiképzésében a jellegzetes Bőhm-féle jegyek köszönnek vissza: a bejárat kissé kiugró síkja, a rács és az ablakok sora a vakolt keretezéssel. Számos épülete nyeregtetős, azonban az attika kiképzése a lapostető illúzióját kelti (hacsak egy szögből nézve is, ahogy a Stamberger-féle háznál). A kései beazonosítás miatt már csak a bontás folyamatát dokumentálhattam 2020. októberétől. Az egykori nemesvakolat még látható a lábazat feletti falak csonkjain. Az évtizedek során számos Bőhm-féle épületet lebontottak. Ennek az épületnek élő emlékezete, térfalat képező szerepe volt a belváros közepén.
A korabeli szaksajtó, a Tér és Forma 1932-től publikálta Bőhm-féle épületek alaprajzait, a homlokzatokról felvételeket.
Csengey Gusztáv utca 5. alaprajza és fotója (tervező Bőhm Viktor, 1931), átépítés/lebontás előtt. Forrás: Tér és Forma (1932) 5(3) p. 80. Linda Bohm személyes archívuma
Bőhm első épülete a Csengey Gusztáv utca 5. szám alatt lévő lakóház. Az 1931-es épület homlokzati kialakítása a bejárat kiképzésétől eltekintve szimmetrikus, formavilágával alkalmazkodik a tervező funkcionalista elveihez. A pusztuló épület feltárja az építőanyagokat és szerkezetet, látható a hagyományos és a korabeli trendek ötvözésének kísérlete. Az 1930-as években már gyakoribbak a vasbeton szerkezetű épületek, a Csengey 5. azonban még nagyméretű téglákkal falazott kialakítású, vasalt beton teraszokkal és függőfolyosóval, az attika mögött nyeregtetővel. Az utca keleti térfala az 1930-as évek építészeti próbálkozásainak lenyomata, változatos építészeti nyelve ellenére is egységes megjelenését nagyvonalakban őrzi. Az utca kialakításának időbeni egységéhez hozzájárult, hogy az 1920-as évek szabályozásának köszönhetően nyerte el mai vonalát. Az utca keleti térfalának integritása sérül, hiszen az ingatlant lebontják.
A Csengey utcához hasonló térfal jött volna létre a Horváth Lajos utcában is, felvonultatva az 1930-as években alkotó építészeket, ha a 19. szám alatti saroképület megépül 1938-ban. A jellegzetes kiugró homlokzati síkok, az ablakok és a bejárati rácsozás mellett a Csengey 5. mellvédes korlátjának változata is visszaköszön a terven.
Horváth Lajos utca 19. (Horváth utca és a Szentpáli utca sarka). A bérházat Bőhm Viktor tervezte 1938-ban Szőke Nándor megbízására. A Szentpályi udvar társasház végül nem épült fel. Forrás: MNL BAZML IV. 1906/b. 22043/1938
Bőhm egyetlen beazonosítható miskolctapolcai épülete, az egykori Lidó-penzió a Tér és formában jelent meg 1934-ben. A napjainkra már a felismerhetetlenségig átépített társasnyaralót a tervező az 1969-es kötetében említi a modern sorházak építészeti ritmusának példájaként. 1934-ben a Tér és formában a Déryné utca 16. (átépítve, egykor Barna Hugó fényképész műterme és lakóháza, 1932) is megjelent, az alatta sajtóhiba miatt szombathelyi bérházként feltüntetett épület szintén Bőhm alkotása (1933, Miskolc, egykori Debreczeny utca, ma Régiposta utca 12.).
„A klasszikusan modern építészet nyomai Miskolc belvárosában”, a CineFest Special programja 2020. szeptemberében tárta fel a város 1930-as éveinek épített örökségét. Az 1934-ben a Tér és formában a mai Görgey Arthúr út 16. alatti (egykori Csabai kapu 4.) bérház elkerülte a városléptékű átalakítást, eredeti állapotában megőrizték a tulajdonosok.
CineFest Special programja: A klasszikusan modern építészet nyomai Miskolc belvárosában (2020. 09. 11.). Forrás: Utánam Srácok városi túra/Észak-Keleti Átjáró Egyesület felvétele
Bőhm munkásságának kutatása még nem zárult le. Az eddigi eredmények alapján kijelenthető, hogy a tervező első alkotása, a Csengey Gusztáv utca 5. szám alatti, 1931-ben épített épület (is) műemléki érték, megérdemelné a műemlék státuszt[1]. Műemléki státuszba vételi javaslat a következők miatt tehető: a tervező személye; az épület stílusa, amely tipikus az adott korszakra, ugyanakkor egyedi, hiszen kevés modernizmust képviselő épület épült a két világháború között; a Csengey Gusztáv utca térfalának integritása.
Dr. Lovra Évahttps://epiteszforum.hu/az-1930-as-evek-eltuno-modernizmusa-maradt-bontjak-soha-nem-is-epult
Bőhm Viktor, Miskolc világhírű építésze: könyv és kiállítás, városi túra és előadás
„A miskolci modernizmustól New Yorkig – Bőhm Viktor építészete” című kiállítás július 5-én, szerdán nyílik meg, 15:30-kor a miskolci Városháza aulájában.
A kiállítást Varga Andrea Klára, Miskolc MVJ alpolgármestere, Bodonyi Csaba DLA építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) regionális munkacsoportja (Miskolc) elnöke, valamint Szunyogh László városi főépítész nyitja meg. Dr. Lovra Éva és dr. Bereczki Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottság Épített Környezet Szakbizottságának munkabizottsági elnökei Bőhm Viktor miskolci épületeinek védelmét méltatják.
A kiállítás a MTA MAB Épített Környezet Szakbizottság (MTA MAB) és a MMA regionális munkacsoportja (Miskolc) közös eseménye, támogatói az Észak-Keleti Átjáró Egyesület és a Nemzeti Kulturális Alap.
Július 5-én, szerdán (a kiállításmegnyitót megelőzően) 14:30-tól dr. Bereczki Zoltán és dr. Lovra Éva előadását hallgathatják meg az érdeklődők a Városházán, amely az „Acélvárosi párhuzamok – Pittsburgh és Miskolc” címet viseli. Az előadás helyszíne a Főépítészi kabinet tárgyalója a 2. emeleten.
Dr. Lovra Éva A miskolci modernizmustól New Yorkig – Bőhm Viktor építészete című kötetének bemutatóját július 7-én, pénteken 14:30-kor tartják a miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. A könyvet bemutatja és a szerzővel beszélget: Száva Pál építész és Kapusi Krisztián történész. A könyvbemutatót követően, a könyvtártól történő 15:30-as indulással a „Modern Miskolc” városi túrán Bőhm Viktor épületeit mutatja be a szerző az érdeklődőknek. A túra (amelyen a részvétel díjmentes) a Városházán zárul, a Bőhm Viktor munkásságának szentelt kiállítás megtekintésével, 17:00 magasságában.
Bemutatkozik Bőhm Viktor, Miskolc világhírű építésze
Munkásságát mutatja be egy kiállítás és egy kötet, amely a harmincas évek modernizmusát képviseli.
Bőhm Viktor 1939-ig élt Miskolcon, majd az Egyesült Államokba emigrált
Bőhm Viktor Miskolc világhírű építésze munkássága kapcsán nyílt kiállítás „A miskolci modernizmustól New Yorkig – Bőhm Viktor építészete” címmel július 5-én, délután a miskolci városháza aulájában.
Miskolc rejtett értékei
„Némi elfogultsággal mondhatom azt, hogy Miskolc a rejtett csodák városa is egyben. Erre időről időre rájövök, amikor rávilágítunk azokra a részletekre, amelyekre mi miskolciak igazán büszkék lehetünk. Sokan vannak, akik ezeket a részleteket nem ismerik, de szerencsére élnek közöttünk olyan szakemberek, akik segítenek megismerni miskolciságunk büszkeségeit” – mondta köszöntőjében Varga Andrea Klára, Miskolc alpolgármestere. „Fontos számunkra, hogy Bőhm Viktor az 1930-as években letette a modern építészet jegyeit Miskolcon. Ő a miskolci Kossuth utcáról indult el, de az Amerikai Egyesült Államokban lett elismert művész. A nevéhez fűződő épületek közül több ma is áll a városban. Gondoljunk csak az egykori Pannonia Kávéházra, a Csengey Gusztáv utcai villákra, vagy a ma is működő Oroszlán Gyógyszertárra, ahol még az eredeti bútorzat fogadja az odaérkezőket.”
„A miskolci modernitás és az ehhez kapcsolódó építészeti stílus kapcsán sokan a szocializmusra asszociálnak. Viszont erre az időszakra már sok modern épület volt Miskolcon. Magam is csak később szembesültem azzal, hogy hány épület van a városban, amely Bőhm Viktor alkotása, de itt a kiállításon is láttam újakat” – árulta el köszöntőjében Szunyogh László, Miskolc főépítésze. „ Olyan épületek terveit láthatjuk itt, amelyek egyszerűen világszínvonalúak és ma is érdemes lenne felépíteni őket.”
A modernizmus térképén
A neves helyi alkotóval minden miskolcinak meg kell ismerkednie.
„Jó alkalom arra ez a kiállítás, hogy kicsit ismerkedjünk Bőhm Viktorral, és erősítse a Miskolc iránti szeretetünket. Ennek a lehetőségét dr. Lovra Éva teremtette meg azzal, hogy a róla szóló kötetben összefoglalta az életművét és annak kevéssé ismert momentumait is. A kiállítás pedig kedvező kísérőjelensége a könyvnek” – ismertette Bodonyi Csaba DLA építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) regionális munkacsoportjának elnöke. ”2018-ban alapítottuk meg az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Épített Környezet Szakbizottságát, amely ennek a kiállításnak a társszervezője. Ez a könyv azért is fontos, mert megtudjuk belőle, hogy milyen volt Bőhm Viktor élete Miskolcon kívül. Továbbá ez által a könyv által Miskolc felkerült a modernizmus térképére, és kiderült, hogy más magyar alkotók ebben a korszakban konzervatívabbak voltak, mint a miskolciak.”
Védelem alá vennék
Bár a híres építész kivándorolt az Egyesült Államokba, de mindvégig miskolci maradt.
„Már megjelent egy 400 oldalas kötet Bőhm Viktor munkásságáról idegen nyelven, amelyhez a előszót egy építész legenda Richard Neutra írta. A magyar nyelvű kötet ehhez képest nagyon lerövidített, mégis vannak benne olyan részletek, amelyek ahhoz a tíz évhez kapcsolódnak, amelyet Magyarországon töltött” – tudatta Dr. Lovra Éva szerző, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottság Épített Környezet Szakbizottságának egyik munkabizottsági elnöke. „Az első fotó, amit róla láthatunk a kiállításon 1927-ből, az utolsó 1980-ból való. Életművében maradtak fehér foltok, de az kiderült, hogy élete végéig miskolci maradt. Ennek a kötetnek az is a célja, hogy ismerjük fel, hogy a harmincas években is alkottak olyan építészek, akik meghatározták a városunk képét.”
Bőhm Viktor miskolci épületeinek védelmét méltatta dr. Bereczki Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottság Épített Környezet Szakbizottságának másik munkabizottsági elnöke. Továbbá javasolta az építész három miskolci épületének helyi védelem alá vételét. Ezek a következők: a Farkas Jenő utca 1. szám alatti villa, a Görgey Artúr utca 16. szám alatti modernista társasház és a Csengey Gusztáv utca 5. szám alatti épület.
Kötetbemutató és túra
Dr. Lovra Éva A miskolci modernizmustól New Yorkig – Bőhm Viktor építészete című kötetének bemutatóját július 7-én, pénteken 14.30-kor tartják a miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. A könyvet bemutatja és a szerzővel beszélget: Száva Pál építész és Kapusi Krisztián történész.
A könyvbemutatót követően, a könyvtártól történő 15.30-as indulással a „Modern Miskolc” városi túrán Bőhm Viktor épületeit mutatja be a szerző az érdeklődőknek ingyenesen. A kiállítás a MTA MAB Épített Környezet Szakbizottság (MTA MAB) és a MMA regionális munkacsoportja közös eseménye, támogatói az Észak-Keleti Átjáró Egyesület és a Nemzeti Kulturális Alap.
Ennek az épületnek a halálos ítéletét még a kriza maffia írta alá. De a veres maffia mit tett a megmentéséért? Lófaszt (se).
Elég sok ellentmondás van a cikkben és ebben az ügyben. A Minap egy hete még világhírű építészként harsogta Böhm Viktor nevét, most azt olvashatjuk,hogy az egyenlőre alig ismert tervező.Meg azt is,hogy bár a múlt század derekán kivándorolt Amerikába, mindvégig miskolci maradt.
Az igazság az,hogy találtak egy maximum közepes képességű,Miskolcon született építészt,akinek van egy-két megépült, nem különösen izgalmas háza a városban.Amilyeneknél egyébként tucatnyi szebbet,jobbat láthatunk a belvárosban. A legnagyobb érdeme valószínűleg az,hogy zsidó származású és érzékelhető, hogy Miskolc mai vezetése és a mögöttes támogató erők minden elképzelhető eszkőzzel az alig 200 éves zsidó gyökereket akarják erősíteni. Akár a helyi,sokkal inkább meghatározó, majd ezer éves értékek rovására is.
Hasonló törekvéseket láthattunk az Újgyőri főterre telepített ócskavas megjelenésű üst szoborként történő behazudásánál is,csak azért, mert azt is egy világhírű,de Miskolcon nem ismert disszidens zsidó művész nevéhez lehet kötni. Attól függetlenül,hogy közröhej és közútálat tárgyává vált.
Szívrepesve várjuk a következő, az iskolában valamikor bukdácsoló, hajdan tehetségtelennek látszó ,tornából felmentett,szemüveges és szánalmas, de valamelyik külföldi diastpórába kitántorgott árja testvérünk világhírűvé történő avanzsálását!Legalább Miskolcon,a Városháza aulájában.
Bugris komcsi, rólad nem fogják írni, hogy bukdácsoltál az iskolában, mert te még bukdácsolni is hülye vagy. Több ökörséget ne szarj ki magadból.
Hát a néni is kóser,de a csapattagok is ugyanahhoz a felekezethez tartoznak.