Most vasárnap tartották a 2024-es önkormányzati választás előtti utolsó időközi választásokat.
Oroszlányban (3. EVK) haláleset miatt kellett választást kiírni, itt Baráth Domonkos nyerte a szavazást (49 százalék), aki az Oroszlányiak Lokálpatrióta Köre Egyesület színeiben, az ellenzéki összefogás támogatásával indult. Őt követte Torma Lajos (független) 26 százalék, Arany Botond (Megoldás Mozgalom) 15 százalék, Vasas László (Mi Hazánk) 8 százalékos eredménnyel. A Fidesz nem indított jelöltet a választókerületben, a részvétel pedig mindössze 10,4 százalékos volt.
Nagykőrösön (4. EVK) a fideszes G. Kovács Sándor halála miatt kellett szavazást kiírni. Itt nagy meglepetésre a függelen Godó Katalin 55 százalékos eredménnyel legyőzte a fideszes Lukács Ádámot, aki a szavazatok 42 százalékát szerezte, a harmadik helyre pedig a függetlenként induló Vágó István került.
Alsórajkon lemondás miatt került sor a szavazásra, ahol a két független induló közül Pallankiné Németh Judit szerezte meg a szavazatok többségét (93,5 százalék) Orsós Mihállyal szemben (6,5 százalék).
Nézzük hát a puszta tényeket, kik nyerték időrendben az időköziket:
- Jászberényben a polgármester-választást és a tíz egyéni választókerületet is az egyesült ellenzék,
- Budakeszi 8-as egyéni választókerületben a Fidesz (egyesült ellenzéki jelölt nem volt),
- Oroszlány 4-ben az egyesült ellenzék (fideszes jelölt nem volt),
- Kiskőrös 8-ban a Fidesz (egyesült ellenzéki jelölt nem volt),
- Gödön a Fidesz által támogatott független jelölt a polgármester-választást és az 5-ös választókerületet is,
- Ráckeve 8-ban a Fidesz (egyesült ellenzéki jelölt nem volt),
- Gyömrő 5-ben, 7-ben és 8-ban a pártokhoz nem köthető Hegy Egyesület (fideszes és egyesült ellenzéki jelölt nem volt) ,
- Békés 1-ben a Mi Hazánk (egyesült ellenzéki jelölt nem volt),
- Tatabánya 2-ben a Fidesz,
- Oroszlány 3-ban az egyesült ellenzék (fideszes jelölt nem volt),
- Nagykőrös 4-ben független (egyesült ellenzéki jelölt nem volt).
Ellenzék kontra Fidesz – alig-alig
A Fidesz és az egyesült ellenzék szemtől szembe csupán két helyen, Jászberényben és Tatabányán ütközött meg egymással. Tatabányán a fideszes jelölt, Gál Csaba nyert, aki könnyen lehet, hogy a párt polgármester-jelöltje is lesz 2024-ben a baloldali belharcok dúlta városban. Oroszlányban viszont a polgármester-választást és mind a tíz egyéni választókerületet hozta a Közösen Jászberényért Egyesület, vagyis az egyesült ellenzék.
Összességében 13 választást nyert az egyesült ellenzék, tekintve, hogy Jászberényben mind a tíz egyéni választókerületet és a polgármester-választást is behúzták. A Fidesznek 4 győzelem jutott, a függetleneknek három, de ebből kettő azé a gödi Kammerer Zoltáné, akit nyíltan támogatott a Fidesz, a nagykőrösi függetlent pedig azzal támogatta az egyesült ellenzék, hogy nem indított saját jelöltet. Egy mandátum jutott a Mi Hazánknak és három gyömrői civil mozgalomnak. Ez utóbbi egyébként nagy meglepetés, mert a várost egy kisebb megszakítás óta 2002 óta vezető Gyenes Levente megdönthetetlennek hitt hatalmát rengette meg.
Nézzük, mit árultak el magukról a pártok egy évvel az önkormányzati választások előtt.
Fidesz – 7 mandátumot buktak
Ahhoz képest, hogy Magyarországon a Fidesz túlhatalma megkérdőjelezhetetlen, egy sor helyen nem indítottak jelöltet. Oroszlányban arra hivatkoztak, hogy nem akarnak asszisztálni a város tönkretételéhez, és amúgy sem osztana-szorozna az esetleges győzelmük. Gödön is inkább a papíron független Kammerer Zoltánt támogatták, pártlogó nem került a szavazólapra. Gyömrőn sem volt fideszes jelölt.
Három olyan városban is tartottak időközi választást – Békés, Kiskőrös, Nagykőrös -, ahol a Fideszen kívül lényegében nincs más számottevő politikai erő a városban, választást legalábbis nem nagyon nyer más. Ehhez képest elgondolkodtató, hogy – hangsúlyozom, alacsony részvétel mellett – Békésen a Mi Hazánk, Nagykőrösön egy független jelölt verte a fideszest. Kiskőrösön most ugyan nyert a fideszes, de 2022-ben egy másik időközin kikapott.Kiderült, hogy a Fidesz még ezeken a településeken is káderhiánnyal küzd, például nem sikerült jól beágyazott helyi embert indítani, de olyan is előfordult, hogy öt-hat visszautasított felkérés után tudtak csak jelöltet állítani, egy ilyennek pedig egy kisvárosban híre megy.
Az érintett választókerületekben a Fidesz 2019-ben még 11 győzelmet aratott, most csupán négyet, igaz, erősen torzít a jászberényi baleset: a Fidesz kierőszakolta a képviselő-testület idő előtti feloszlatását, végül megsemmisítő vereséget szenvedett, mind a tíz egyéni választókerületet és a polgármester-választást is bukta.
Budakeszin, Kiskőrösön, Tatabányán megvédték a mandátumokat, Ráckevén pedig visszaszerezték egy helyi civil egyesülettől.
Egyesült ellenzék – 4 mandátum nyereség
A 2019-es összefogásból a mostani időköziken már kimaradt a Jobbik, létezik egy központi direktíva, miszerint a párt nem támogatja a baloldali összefogást, így volt ez például Tatabányán. De ez sem egyértelmű. Jászberényben például az ismét nyertes polgármester és több képviselő is eredetileg jobbikos. Budai Lóránt polgármester erről azt mondta, hogy a pártpolitikát kizárta az életéből, bár papíron Jobbik-tag, de lehet, már nem sokáig. Az ellenzék ott volt a legsikeresebb, ahol a jelöltek neve mellett nem a pártlogók hosszú sora – lásd Tatabánya: Párbeszéd, DK, LMP, Momentum, MSZP -, hanem egy egyesületi név – Oroszlányiak Lokálpatrióta Köre Egyesület, Közösen Jászberényért Egyesület – szerepel.
Több helyen az egyesült ellenzék sem indított jelöltet, vannak kisvárosok – Békés, Kiskőrös -, ahol lényegében nincs baloldali ellenzék.
A jászberényi eredmény miatt mégis van előrelépés: miközben 2019-ben 9, most 13 helyen szerezték meg a győzelmet.
Mi Hazánk, Momentum
Az országos pártok közül kettő, a parlamentbe jutott Mi Hazánk és a küszöb alatti Megoldás Mozgalom (Memo) indított jelölteket, előbbi nyolcat, utóbbi ötöt. Helyi arcokat nem mindenhol sikerült találniuk; a jászberényi mi hazánkos például egy budapesti ügyvéd volt, a memós egyik oroszlányi jelöltje pedig pár hónappal korábban 70 kilométerrel odébb indult.
A Mi Hazánk – igaz, csak 16 százalékos részvétel mellett – nyert Békésen, ami azért különösen nagy szám, mert 2019-ben összesen csupán 26 győzelmet arattak az ország több ezer helyi választásán.
„A 800 As atlagbér valóban ígéret, de egyben szándék is. A januári 10 % konkrét . A 24.-re csökkentett heti kötelező óra felett ezután túlóraban számolják el a többit. Ami eddig gyakran hangoztatott érv volt a túlterhelésre a parfős megmozdulásokon, hogy a 22-26 ból a 26 + az altalános és nem is fizetik ki a túlórát ha valakia limiten dolgozik. Tehát az új tv tartalmaz béremelési elemeket bőven. Az óraszam csökkentés egységesre szintén az egyeztetések eredménye, bár szerintem nem volt.annyira gyakori, a többségre eddig sem,hogy valaki a 26+ limiten vagy felette tartson kontakórakat ,,ingyen”. A munkavállaló , közalkalmazott vezényelhetosege most is lehetősége a munkaltatóknak csak a legritkabb esetben éltek vele. Tehát.ez nem új , hanem csak bekeeül az új TV be is. (!) Természetesen nem saját költségén kell utazni , ahogyan ezután sem. Ez konkrétan bazugság, ahogyan akad még néhány minimum csúsztatasnak nevezhető hangulatkeltő szöveg. Az 50 nap szabi sima ügy: Emelés. Az, hogy ezután minden pedagógust megillet a jubileumi jutalom fenntartótól függetlenül, ami eddig csak az állami suliban tanító közalkalmazottnak járt , szintén.inkabb pozitív, igazságos valtoztatás. Nem elvesznek ezzel hanem kibővítik a kedvezményezett tanárok körét. A párfős tüntetések pedig eddig sem a pedagógusok csoportját mozgatták , hanem zömében a.politikai pártok celebjeit. Konkrét elem , ami hatrányosabban érinti a pedagógusokat mint az eddigi szabályozás nincs , csak a negatív hangulatot generáló , semmitmondó szlogenek. Ez a baj, ezért olvadtak el a.megmozdulasok sorra , csak ezt nem akarják elfogadni a szervezők. ?”