Miskolcon, a soron következő földi kémiai védekezést 2023. július 17-én (hétfő) és 18-án (kedd), a napnyugta utáni időszakban végzik majd el. Tartaléknapok az esetleges változás esetére: 2023. július 18-19.
Az alkalmazott készítményt a védekezést kivitelező konzorcium közlése szerint olyan koncentrációban használják, ami kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes, hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik.
A lakosság részére javasolt intézkedések:
– a szabadban tárolt gyermekjátékokat, élelmiszereket, evőeszközöket, a szabadban szárított ruhákat, a kezelés napján javasolt összegyűjteni vagy letakarni
– a kezelés idejére és az azt követő 1 órában javasolt az ablakokat, ajtókat zárva tartani és a külső levegőt bejuttató mesterséges szellőztető berendezéseket kikapcsolni
– a kezelt területen termő zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztás vagy feldolgozás előtt ajánlott megmosni
– a kezelést végző gépkocsi közvetlen közelében tartózkodni nem szabad
– a szúnyogirtó kezelés kiegészítéseként ajánlott, hogy az ingatlantulajdonosok szüntessék meg, rendszeresen ürítsék vagy takarják le az épületek körüli kisebb, pangó vízgyülemeket, a szabadban, fedetlenül tárolt vízgyűjtő edényekben, a különböző tárgyakban megülő esővízben a szúnyoglárvák ugyanis akár egy hét alatt is kifejlődhetnek
4 Responses
Földi szúnyogirtás lesz csak. Mivel sajnos a repülőteret bezárták, lebontották így sajnos az „Ancsáknak” An-2 repülőknek nincs honnan felszállniuk sajnos. Majd „megesznek” szúnyogok. Ideje lenne már valahol az autópálya Miskolc Észak csomópontja határában valahol kijelölni és megépíteni egy repteret. Mert anélkül ledolgozhatatlan versenyhátrányba is kerülünk a többi „szomszéd várak” kielőznek gazdaságilag.
Lovat, tehenet, csirkét,kutyát macskát zárt helyre vidd be !
Hogy lehet, hogy Mohamednek 11 felesége volt, míg egy muszlimnak csak 4 lehet? – kérdezte a káfir.
Mohamednek is csak 4 felesége volt – válaszolta az imám.
Akkor hadd soroljam fel a feleségeket név szerit: Aisa, …
Ööö, ennek utána kell néznem… – felelte az imám.
Kifelé jövet a vízből a tekintetem találkozik az arab hölggyel, aki a szája elé kapja a kendőjét. Nem tudom értelmezni, nem is érdekel, nevetek a legújabb ötletemen. Nem rajta vihogok. Csak úgy, mert vicceset gondoltam. (Sok beírást kaptam ezért a szokásomért réges-régen)
A hölgy sértve érzi magát és rikácsol. Nevetek, leülök és várom, hogy befejezze. Sajnos nem tudom elmesélni neki a hatalmas ötletemet, mert még ha lenne is közös nyelvünk, sem állna velem szóba.
Szóval: jön majd ide Eilatra egy kislány, aki feltétlenül hableányokat akar itt látni. Azt szeretném, hogy teljesüljön a vágya, ezért mondjuk alkonyatkor mintegy véletlenül csobbannánk a távolban néhányan. Pont amikor arra jár. Hableány ruhát lehet kapni, az egész csak időzítés dolga. Alkonyatkor persze, mert ötven feletti kerekded hableányok tudtom szerint nincsenek. Ez az élmény a tökéletes gyermekkor fontos része lehetne.
Na most ezt hogyan meséljem el a hölgynek arabul?