Több fontos ügyben is döntött az Európai Bizottság a Magyarország ellen zajló kötelezettségszegési eljárások ügyében, méghozzá ismét rekordidő alatt, ami azt jelzi, hogy Brüsszelnek egyre jobban szúrják a szemét a magyar kormány intézkedései.

Hivatalos közleményük szerint egy új eljárás is indult, méghozzá a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt. Az energiatermékek kiviteli korlátozásai miatti kötelezettségszegési eljárás új szakaszba lépett. Emellett döntöttek arról is, hogy az Európai Unió Bíróságon indítanak keresetet Magyarország ellen az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok, és az ennek be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetések miatt.

Hogy ennek jelentőségét könnyebb legyen megérteni, nézzük meg először azt, mit is jelent pontosan a kötelezettségszegési eljárás. Röviden összefoglalva annyit, hogy ha a Bizottság úgy ítéli, egy tagállam megszegi az uniós jog alapján fennálló kötelezettségét (például nem ültet át egy jogszabályt a nemzeti jogrendbe vagy nem megfelelően alkalmazza azt), eljárást indíthat ellene. Első körben még csak felszólítást küldenek és információkat kérnek, ha azonban a tagállam a második, immár hivatalos felszólításra sem szünteti meg a jogsértést, az ügy az Európai Unió Bírósága előtt folytatódhat.

Ha egy tagállamot elmarasztal a bíróság, de az ítéletet nem hajtja végre – vagyis például nem változtat a nemzeti jogszabályon –, akkor pénzbírság megfizetésére kötelezhetik. Ez a bírság pedig kifejezetten magas is lehet: a lengyel kormány például 2021 novembere óta napi egymillió eurót volt köteles fizetni a Bizottság kasszájába, mert nem hajlandó visszavonni az igazságügyi reform egyes részeit. (Idén áprilisban az összeget a felére csökkentették, de Varsó már így is félmilliárd euró mínusznál tart.)

Embercsempészek szabadon

Mindenképpen fontos fejlemény, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt, és meg is küldte erről első felszólító levelét a magyar kormánynak. A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország ezzel több uniós irányelvet is megsértett, a csempészet bűncselekménye miatt elítélt személyekre alkalmazandó ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, és nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit.

A kormánynak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság folytathatja az eljárást és úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.

Magyarországon egy április végén hatályba lépett kormányrendelet tette lehetővé, hogy jogerősen elítélt külföldi embercsempészek kiszabadulhassanak a rácsok mögül. Mindezt állítólag költséghatékonysági okokból teszik. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára később Brüsszelt okolta, szerinte a magyar hatóságoknak azért kellett meghozni a döntést, mert az Európai Unió nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök. (Az már más kérdés, hogy az Európai Tanács éves börtönstatisztikája szerint ez nem így van.)Azt már lapunk írta meg, hogy magyar állam „cserébe” azt kéri tőlük, hogy 72 órán belül hagyják el Magyarországot.

Ezt valóban csak kérik tőlük, ugyanis a börtönök vagy fegyházak kapuján kilépő külföldi elítéltet a hatóságok nem kísérik el a határig, hogy megbizonyosodjanak arról, elhagyták-e az országot. Ehelyett rájuk bízzák, hogy a kötelezettségüknek eleget tesznek-e. Az sem érdekli az államot, hogy távozásuk után a szabadon engedett külföldi elítéltek jelentkeznek-e a külföldi hatóságoknál a fennmaradó büntetésük letöltése érdekében. Ugyanis ezek az elítéltek hivatalosan nem amnesztiában részesülnek, hanem lehetőséget kapnak a büntetésük félbeszakítására Magyarországon – így a büntetésükből le nem töltött időszakot egy másik országban le kellene ülniük.

Az RTL Klub később rejtett kamerás felvételeket is készített egy ilyen akcióról: ezen az látszik, hogy a büntetés-végrehajtás kisbusza egészen a pályaudvarig viszi az ötfős csoportot Szombathelyen, ahonnan aztán szét is szélednek.

A magyar kormány lépése azonnal tiltakozást váltott ki, az osztrák kormány be is kérette miatta a magyar nagykövetet, Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter pedig Szijjártó Péterrel is egyeztetett a kérdésben, és Bécs elrendelte a fokozott ellenőrzést is az osztrák-magyar határon.

Irány a bíróság

Az Európai Bizottság egy másik döntésében arra szólította fel Magyarországot, hogy szüntesse meg az energiatermékekre vonatkozó kiviteli korlátozásokat. A magyar kormány ugyanis olyan bejelentési rendszert vezetett be, melyek lehetőséget adnak a hatóságok számára az energiahordozók kivitelének megakadályozására. A Bizottság ezért most – az eljárás második lépéseként – indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, álláspontja szerint ugyanis ezzel az intézkedéssel a magyarok nemcsak az Európai Unió működéséről szóló szerződést, hanem az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelvet is megsértik.

Magyarországnak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza az intézkedéseket, ha erre nem kerül sor, akkor a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

Tovább léptek az építőanyagok esetében rögzített szabályok esetében is, itt már megindítják a pert az Európai Unió Bíróságán, az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok, a rögzített árak be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetőadók, valamint az építőanyagokra és az építőipari nyersanyagokra vonatkozó termelési kötelezettségek miatt.

A Bizottság úgy véli, hogy ezek a nemzeti intézkedések nem indokoltak és nem is arányosak, ennélfogva felelnek meg az EUMSZ 49. cikkében garantált letelepedési szabadságnak. Emellett a rögzített árakat és a kényszerítő bírságokat megállapító intézkedést nem jelentették be az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelv alapján, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek bejelenteni a műszaki szabályok tervezeteit.

Hasonló ügyben már csütörtökön született egy ítélet az Európai Unió Bíróságán: a testület előzetes döntéshozatali eljárásban elmeszelte a magyar szabályt, amely megtiltja egy külföldi cégnek, hogy magyar kavicsbányát vegyen.

Van belőle bőven

A hivatalos statisztika szerint Magyarországgal szemben jelenleg 125 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. A kormány szeret azzal védekezni, hogy ezzel a középmezőnyben szerepel, ami igaz is, csakhogy a magyar ügyek között olyan komolyak is szerepelnek, mint a Klubrádió elnémítása vagy kormány által „gyermekvédelminek” titulált törvény – utóbbi keresethez az Európai Parlament mellett 15 uniós tagállam is csatlakozott.