|
Litkai Gergellyel és Udvaros Dorottyával. Azt mutatjuk be konkrét számokkal (matekosoknak és közgazdászoknak igazi csemege), hogy az erdők sokkal többet érnek természetes állapotukban, mint amennyi a belőlük kitermelt faanyag értéke. |
|
|
 |
|
Változatos élővilágot tartanak fenn, például egyetlen mátrai tölgy otthona nagyon sok állatnak énekesmadaraktól a mókusokon, baglyokon át a piszedenevérekig. Európában pedig a Kárpátok erdei jelentik sok, a túléléséért küzdő faj utolsó menedékét, köztük olyan karizmatikus, csodás lényekkel, mint a hiúz, farkas vagy a medve. Emellett az erdők rengeteg szolgáltatást is nyújtanak nekünk. Segítenek például abban, hogy megküzdjünk a klímaváltozással, szén-dioxidot kötnek meg, hűtenek, párologtatnak és talajukban hosszan tárolják a lehulló csapadékot. Emellett hozzájárulnak a testi-lelki jólétünkhöz is. Ha mindezt beárazzuk, akkor országosan évente összesen 316 milliárd forintnyi szolgáltatást kapunk az erdőktől, ingyen. Ennek ellenére a kirándulók mindenütt láthatják a haszonra összpontosító erdőgazdálkodás következményeit: a tarra vágott, üres hegyoldalakat, az egykorú és kevés fafajból álló, erdőnek csúfolt faültetvényeket és az elszegényedő élővilágot. Erdeinket az egész Kárpátokban, és hazánkban is őrületes tempóban pusztítják. Ez nem mehet így tovább! Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a védett és fokozottan védett területeken is profitorientált erdőgazdálkodás zajlik, pedig az államkasszába ebből befolyó összeg jelentéktelen, a GDP mindössze 0.01 %-a. Követelj velünk együtt valódi, hatékony védelmet az erdőknek! Ha még nem tetted, írd alá a petíciónkat! |
Aláírtam!
„Gréta, a próféta
Megnyugodva, sőt derűsen ébredhettünk a tegnapi napra. Nem csupán azért, mert beköszöntött a csillagászati nyár és a verőfényes kánikula, hanem mert azt tapasztaltuk, hogy még mindig élünk – mi magunk, a családtagjaink, szomszédaink, az utcán járó-kelő emberek, kollégáink, ismerőseink is. Annak ellenére, hogy 2018. június 21-én egy tizenöt éves svéd kislány az egyik népszerű közösségi médiaplatformon azt posztolta egy klímaszakértőre hivatkozva, hogy öt év múlva teljesen kihal az emberiség.
A bájos, bár mentális zavarokkal küzdő (Asperger-szindrómában és kényszerbetegségben szenvedő) diáklány később törölte ugyan vészjósló posztját – talán rájött, hogy túl erős, sokkoló volt a bejegyzése –, mégis nyugtalanul, aggódva vártuk 2023. június 21-ét.
Hiszen nem akárki jósolta meg az emberiség e hét közepén esedékes pusztulását, mint a csalhatatlan orákulummá kijelölt klímaaktivista Greta Thunberg, akit a Time amerikai magazin a 2019-es év emberének választott. Ugyanakkor a szintén liberális brüsszeli Politico az Európa sorsát leginkább meghatározó, legerősebb emberek huszonnyolcas listáján az „álmodozók” kategóriájának élére helyezte az akkor tizenhat éves lányt. Aki még
2018 nyarán eldöntötte, hogy péntekenként mindaddig nem megy iskolába, amíg a világ nem talál megoldást a – szerinte végzetes – éghajlatváltozásra. Reggelente elballagott a Riksdag, a svéd parlament elé, leült a lépcsőre és maga elé tette tiltakozó tábláját, amire azt írta: Iskolai sztrájk az éghajlatért.”