Robert Capa rövid, de eseménydús élete során öt háborúból tudósított. Ott volt a normandiai partraszállásnál és az indokínai háborúban, ahol végül a végzete is utolérte.

„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” – mára már szállóige lett a fotós híres mondata, amivel egy mondatban összefoglalta a riporterszakma lényegét.

Robert Capa élete

A milicista halála című képe tette világhírűvé 

Robert Capa Friedmann Endre néven született 1913. október 22-én egy budapesti zsidó családban. A Madách Gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd külföldre ment továbbtanulni, előbb Bécsben, majd Prágában, aztán Berlinben járt. Végül Párizsban telepedett le, ahol megkapta első fotós megbízását, és találkozott szerelmével, Gerda Taróval is. Együtt tudósítottak a spanyolországi polgárháborúból, ahol Capa és a fotótörténelem egyik legfontosabb képe, A milicista halála is született.

A képről egyébként azóta is sok vita dúl, egyesek szerint az egész megrendezett, és nem is ott és akkor készült, amit állítottak róla. A kép eredeti címe ugyanis Lojalista milicista a halál pillanatában, Cerro Muriano, 1936. szeptember 5., és egy spanyol katona, Federico Borrell Garcia utolsó pillanatait ábrázolja. Capa elmondása szerint egy lövészárokban volt a milicistákkal, akik folyton rohamra indultak. Az egyik alkalommal a feje fölé tartotta a gépet, és véletlenszerűn kattintott, ezek egyikéből született a kép.

Capa ott volt a normandiai partraszállás idején is

Taro spanyolországi halála után Amerikába ment, de egészen 1943-ig kellett várnia újabb háborús tudósítói megbízásra. Ekkor a Life magazin felkérése készített képeket Észak-Afrikából, Szicíliából és végül Normandiából. Az első vonalból készített képei hatalmas jelentőségűek annak ellenére, hogy egy laboráns hibája miatt a legtöbb elmosódott az előhívás során.

Bár Capa hadi képeivel lett világhírű, békeidőben született  fotói is kitűnőek. Többek között lefotózta Pablo Picassót, John Steinbecket és Ernest Hemingwayt, ahogy a híres filmsztárt, Ingrid Bergmant is, akivel két évig együtt is élt. Emellett megörökítette Izrael államának létrejöttét, és járt Budapesten is, ahol a háború után újjáébredő városról készített képeket. 1947-ben pedig a kor más nagy fotósaival megalapította a ma is működő Magnum Photost, az első szabadúszókat foglalkoztató ügynökséget, amit halála után öccse, Cornell Capa vett át. Robert Capa végül egy újabb haditudósítása közben halt meg 1954-ben Indokínában, miután egy taposóaknára lépett.

Ha kedvet kaptál még több Capa-képhez, látogass el a nemrég megnyílt életmű-kiállításra, amiről ezen a cikken olvashatsz még többet.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)