“Miskolcnak élhető belvárosra van szüksége” – megújulhatnak a régóta elhanyagolt épülettömbök

A főépítész felhívta a figyelmet arra, hogy bár az elmúlt évtizedekben újra felfedezték lassacskán, hogy van itt egy történelmi belváros, amit fel kéne újítani és kicsinosítani. De eddig szinte csak a tereket és a sétálóutcát helyezték előtérbe, pedig bőven lesz tennivaló az épületekkel is.

Az elmúlt évtizedekben ilyen-olyan okok miatt elmaradt, vagy félbemaradt belvárosi tömbök rehabilitációja az egyik leghangsúlyosabb eleme a Hodobay-programnak – erről Szunyogh László, Miskolc főépítésze beszélt a témában megtartott konferencián néhány héttel ezelőtt. A részleteket a Minap.hu osztotta meg.

A szakember leszögezte, egy élhető városnak élhető belvárossal is kell rendelkeznie és bár az elmúlt három évtizedben történt előrelépés a sétálóutca és a környező terek fejlesztését illetően, feladat maradt bőven, melyeket a jelenlegi városvezetés a vállalkozókkal és a miskolciakkal közösen kíván megoldani.

– Miskolc jelenleg ismert belvárosának alapja a XIX. századtól fokozatosan a XX. század harmincas éveiig fokozatosan alakult ki. Ez a barokk, de nagyobb részt inkább eklektikus jegyeket hordozó városrész egy jól körül határolható polgári rétegez kapcsolódott, de az ötvenes évektől a teljes régi belvárost el kívánták törölni és egy új, szocialista iparváros központját szerették volna a helyén megteremteni. „Ez részleteiben meg is valósult, a Centrum Áruház például régi barokk alapokon nyugvó, eklektikus épületek helyére épült, és bár a modern építészet egy kifejezetten jó alkotása, mégis tagadta az eredeti belváros szövetét” – húzta alá a főépítész.

– A sétálóutcát csak a rendszerváltozás után fedezte fel ismét a város közössége. Emlékezhetünk rá, hogy még Kelemen István főépítészsége idején kiszínesedtek a szürke, bekormosodott épületek: lila, kék, zöld, sárga homlokzatokkal próbálták ismét élhetővé tenni ezt a területet. Nagyon fontos, hogy a nyolcvanas, kilencvenes években már igen komolyan gondolkodtak ezeknek a belvárosi tömböknek a rehabilitációjában, terv készült szinte minden belvárosi épületre, a munka azonban forráshiány miatt egy-két tömb újjáépítése után megállt.

Ezután a mindenkori önkormányzat inkább a közterület-fejlesztések felé fordult, így a Széchenyi utca mellé kialakult a Szinva terasz, a Hősök tere, a Déryné utca. És azt, hogy mi van a kapualjak mögött, azt inkább a szőnyeg alá seperték. Hozzátette: a belvároson kívül 16 városrészi központ felújítását is tervezik a TOP Plusz források megérkezésével.