Korábban írtuk
Miskolcról indult a tanárképzés megújítása
Miskolcról indult a tanárképzés megújítása
A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének szakemberei országos konferencián mutatták be az általuk kidolgozott programot.
Kovácsné dr. Nagy Emese a Tanárképző Intézet intézetigazgatója. – Azért volt ez fontos, mert más egyetemek nehezen indulnak. A legfőbb problémájuk az, hogy ha sok a hallgatójuk, akkor hogyan lehet megszervezni a gyakorlatorientált képzést. Az előadásomban többek között bemutattam, hogy a Stanford Egyetem hogyan befolyásolta a Miskolci Egyetem tanárképzésének professzionális megalkotását. Korábban ugyanis egy tanulmányút során képzésen vettem részt az amerikai egyetemen, majd azt vizsgáltam, hogyan lehet az ottani tanárképzést lefordítani magyar viszonylatokra. Ez megtörtént, és mi már alkalmazzuk is. Ennek a legfontosabb eleme, hogy amint a hallgató bekerül az egyetemre, már az első évfolyamtól kezdje el a gyakorlatot is az iskolában, hogy ne csak az 5. vagy 6. évfolyamon találkozzanak először diákokkal, pedagógusokkal, az iskolákban folyó munkával . Ehhez nagyon pozitívan álltak hozzá a Miskolci Egyetem partneriskolái, összesen 18, melyek képzőhelyként működnek. Kialakítottuk az új mentorrrendszert is. Az első 3 évben még nem kell a hallgatók iskolai mentorának, azaz az i-mentornak szakos tanárnak lennie. A hallgatók heti rendszerességgel, minden szerdán kint töltik a napjukat a partneriskolában. Ismerkednek az intézmény világával, a dokumentumokkal, a pedagógusokkal, tanórát is látogatnak, de még nem tudatosan. Jelentős innovációnak számít, hogy az egyetemen is kialakítottuk a mentorrrendszert. Az egyetemi mentorok, azaz az e-mentorok heti rendszerességgel átbeszélik a hallgatókkal, mit tapasztaltak az iskolában, hogyan értelmezték a látottakat-hallottakat – vázolta az új típusú képzés lényegét az intézetigazgató.
Esélyegyenlőség
Elmondta azt is, hogy dr. Pálfi Dorina egyetemi adjunktus arról beszélt a konferencián, hogy mennyire fontos az e-mentor szerepe abból a szempontból is, hogy már az elsőéves hallgatók figyelmét felhívja az esélyegyenlőség megteremtésére az iskolákban. Bárhová kerülnek is, törekedjenek azt a különbséget csökkenteni, ami a diákok szociális, családi hátteréből adódik. Erre bizonyítottan kiválóan alkalmas a Komplex Instrukciós Program, ami megyénkben és az ország más iskoláiban is kiválóan működik. (Ennek kidolgozója is Kovácsné dr. Nagy Emese volt – a szerk.)
A következő előadást dr. Lubinszki Mária pszichológus, egyetemi docens tartotta. Ő többek között arról beszélt, hogyan tudja a hallgató úgy átformálni a gondolatait, hogy később ne legyen belőle kiégett pedagógus. Beszélt a fiatalok krízishelyzeteiről és elakadásairól is. Olyan hallgatókkal kell ugyanis foglalkoznunk, akiknél ez a krízishelyzet kitolódott. Mégpedig azért, mert az okostelefonok, a tabletek, a számítógépek világában kicsit később érnek. Az egyetemre tehát nem érett felnőttek érkeznek, hanem olyan fiatalok, akikkel az oktatóknak még feladatuk van, foglalta össze az elhangzottakat Kovácsné dr. Nagy Emese.
Így működik a gyakorlatban
A Tanárképző Intézet egyik bázisiskolája a Földes Ferenc Gimnázium
Kovácsné dr. Nagy Emese 2010 óta az ELTE PPK doktori iskolájának óraadó tanára, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének Igazgatója. A Hejőkeresztúr Komplex Instrukciós Program- KIP Regionális Központ igazgatója. A Komplex Instrukciós Program (KIP) egy olyan speciális kooperatív tanulási eljárás, amely a különböző társadalmi helyzetű, különböző képességű és teljesítményű gyerekek hatékony együttnevelését tűzte ki célul.
Eredetileg a San Franciscó-i (Palo Alto) Stanford Egyetemen fejlesztették ki, Magyarországon pedig a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola alakította a magyar viszonyokhoz, többek között erről is beszélgetett a tanárnővel B.Tóth Erika.