„Az illegális migránsok folyamatosan ostromolják a déli határt” – tett drámai bejelentést néhány napja Rétvári Bence, a belügyi tárca miniszterhelyettese, erről szóló Facebook-bejegyzését pedig a határkerítést létrákkal ostromló késes, fegyveres emberekről készült kamerás felvételekkel támasztotta alá. Rétvári a videóban „egyre agresszívabb illegális bevándorlókat” emlegetett, akik „rá akarnak támadni a határt és a jogszerűséget védő rendőrökre és határvadászokra”.

A KDNP-s miniszterhelyettes „helyzetjelentésének” aktualitása az volt, hogy 8 éve, 2015. július 13-án kezdték a katonák építeni Mórahalom térségében a déli határt védő kerítés „mintaszakaszát”. A 175 méteres tesztfázist július 18-ra fejezték be – a végleges kerítés ezerszer hosszabb, 175 kilométeres lett, és a vártnál lassabban készült. Az emiatt elégedetlen Orbán Viktor 2015 szeptemberében ezért is váltotta le Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter, bár hivatalosan maga mondott le.

Rétvári miniszterhelyettes nem véletlenül említette egyszerre a déli határszakaszt védő rendőröket és határvadászokat, hiszen a térségben együtt járőröznek a rendőrök és a Készenléti Rendőrség újonnan létrehozott határvadász ezredében szolgáló nem rendőr, hanem határvadász egyenruhásai. Pedig a rendőröket már régen ki kellett volna vonni a határvédelemből – legalábbis Orbán Viktor eredetileg így tervezte. Csakhogy

nem jött be a miniszterelnök számítása, mert a vártnál sokkal lassabban töltődik fel a határvadász-állomány: 10 hónappal a toborzás megindítása után még az első 5 hónap végére kitűzött 2200-es célszámot sem érték el, sőt a közelében sincsenek.

A hvg.hu közérdekű adatigényléssel kérte ki az Országos Rendőr-főkapitányságtól a határvadászokra vonatkozó friss statisztikai adatokat. Eszerint bő 10 hónappal azután, hogy a kormányfő tavaly nyári bejelentése után, augusztus elején elindult a határvadászok toborzása, az idén június 13-i számok szerint 1462 határvadász kötött szerződést és tett esküt. Ez kevesebb, mint a duplája annak a tavaly októberi 811-es adatnak, amiről legutóbbi adatkérésünk alapján írtunk.

A mostani és a 8 hónappal ezelőtt kikért számokat összehasonlítva, szembeötlő a határvadász szolgálatra jelentkezők számának megcsappanása is. Míg tavaly október 10-ig, az első bő két hónapban 2077 jelentkezés futott be a rendőrségre, addig azóta, 8 hónap alatt ennél is jóval kevesebb, 1348. Az alkalmassági vizsgálatok lefolytatását viszont így fel tudták pörgetni: míg tavaly ősszel a jelentkezettek 61 százalékánál zárult le ez a folyamat, addig most már 82 százaléknál járnak.

Viszont összességében nőtt az egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmasságin vagy a vizsgán megbukottak aránya. A június 13-i adatok szerint 2808 esetben zárult le az alkalmasságvizsgálat és csak 1772 fő szerzett alkalmas minősítést, 1036-an viszont nem feleltek meg, ami 36,9 százalékos alkalmatlansági arány, szemben a tavaly októberi, 35,9 százalékos értékkel. Az idén június 13-i és a 8 hónappal korábbi, tavaly őszi statisztikai adatokat az alábbi infografikán összegeztük:

A határvadász szolgálat iránti érdeklődés megcsappanásáért nem okolhatók a szigorú jelentkezési feltételek, amelyek kezdettől meglehetősen lazák voltak, és azóta sem változtak: 18-55 év közötti életkor, büntetlen előélet, legalább 8 általános. Az elmaradó tülekedés oka inkább az lehet, hogy szintén kezdettől nem változott a határvadászoknál elérhető bér, ami továbbra is “akár bruttó 400 ezer forint”, miközben a magyar infláció Európa-rekorder, júniusban éppen 20,1 százalékos volt.

A határvadászok már az egyhónapos (160 órás) képzési idejük alatt is kapják a bruttó 300 ezres alapilletményt. Szolgálatba állás után erre jön rá a szolgálati pótlék (bruttó 570 Ft/óra), az éjszakai pótlék (bruttó 193 Ft/óra) és a készenléti pótlék (bruttó 97 Ft/óra). Idegennyelv-tudásért – a nyelvvizsga fokától függően – jár 5798 – 19 325 forint havi bónusz. Mindehhez jön még az évi bruttó 200 ezer forint cafetéria, de enélkül is elérhető a bruttó 400 ezres fizetési plafon. Ez azt jelenti, hogy

egy határvadász számára elérhető a havi 300 ezres nettó bér is, ami – bár nem követte az inflációt – így is meghaladja a felsőfokú végzettséggel rendelkező kezdő pedagógusok fizetését.