Komolytalan ponthatárokkal is be lehetett jutni vidéki egyetemekre

Komolytalan ponthatárokkal is be lehetett jutni egyetemre, a

létszám növelése a minőség rovására mehet

Miközben a Corvinus vagy a BME népszerű szakjain tovább emelkedett idén a felvételi ponthatár, vannak olyan egyetemek, ahova már kettes-hármas tanulmányi eredménnyel és hasonlóan gyenge érettségivel is be lehetett kerülni.

Fotó: Archív. A Miskolci Egyetemen

A Dunaújvárosi Egyetem gépészmérnök nappalijához már 164 pont is elég volt, ez majdnem fele annyi, mint a BME gépészmérnök bejutási küszöbe. A Gábor Dénes Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakra 162, a gazdaságinformatikusra pedig 152 ponttal is felvették, aki hozzájuk jelentkezett. Utóbbi a legalacsonyabb ponthatár idén az államilag finanszírozott helyekre a magyar egyetemeken. A Corvinuson ugyanehhez a két szakhoz a 450 pont sem volt elég.

Ilyen alacsony pontszámmal és rossz jegyekkel korábban senki nem reménykedhetett abban, hogy egyetemista legyen, még a leggyengébbnek számító intézményekben sem.

A tavalyi évig jogszabály határozta meg, hogy 280 pont a minimum ponthatár, ez alatt senkit nem lehetett felvenni. Szeptemberben azonban ezt a központi feltételt eltörölték, ahogy a korábbi évekkel szemben már az emelt szintű érettségit sem írták kötelezően elő.

Minderről az egyetemek maguk dönthettek, és főleg a tömegképzésben érdekelt, a jelentkezők között válogatni kevésbé képes gyengébb egyetemek finanszírozási okokból a minőségi szűrő helyett inkább a nagyobb hallgatói létszámot választották.

A magasabb presztízsű intézmények vagy nem szorultak rá, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek, vagy pedig fontosabbnak tartották a minőségi szűrők megőrzését. Így például, miközben a műszaki, informatikai és természettudományos területen a legtöbb egyetem idén már nem írt elő kötelező emelt szintű érettségit, a BME ehhez továbbra is ragaszkodott.

“Úgy találtuk, hogy azok a hallgatóink sikeresebbek, akik a nálunk meghatározó alapkészségeket fejlesztő tárgyakból, matematikából, fizikából vagy kémiából rendelkeztek emelt szintű érettségivel. Az emelt szintű érettségi mögött van egy elhatározás és többletteljesítmény iránti igény, kitartás. Ezek olyan skillek, amik később is jól működnek a felsőoktatásban, így ezeknél a hallgatóknál kisebb a lemorzsolódás is. Mi többet veszítenénk az emelt szintű érettségi elengedésével, mint amennyit nyernénk vele

– mondta nekünk a döntés hátteréről Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese. Így is nyolc százalékkal többen jelentkeztek hozzájuk, mint tavaly, és a legtöbb szakon a ponthatár is emelkedett: az idei átlagpontszámok a legmagasabbak az elmúlt tíz évben.

Sok más intézmény azonban inkább a könnyítés mellett döntött. Ez, valamint a nyelvvizsga-követelmények eltörlése a fő oka annak, hogy idén évtizedes rekordot döntött a jelentkezők és a felvettek száma is a magyar felsőoktatásban.

“A számok azt mutatják, jól működik a megújult felsőoktatás, ami a felvételiben nagyobb szabadságot és felelősséget adott a felsőoktatási intézményeknek” – mondta erről Hankó Balázs felsőoktatási államtitkár.

A felvettek száma valóban jelentősen, 28 százalékkal nőtt 2022-höz képest: a 126 ezer felvételizőből közel 95 ezret vettek fel, 80 százalékukat államilag finanszírozott helyre.

Ez azonban sokkal inkább a küszöb leszállításáról, nem pedig a felsőoktatási reform sikeréről szól. “Nevetségessé teszi, hogy ilyen pontokkal, közepesnél gyengébb középiskolai eredményel is be lehet jutni egy egyetemre” – mondta a G7-nek Polónyi István oktatáskutató, aki arra számít, hogy ez még inkább differenciálni fog az intézmények között: a munkáltatók tisztában vannak a színvonalkülönbségekkel, már idáig is előfordult, hogy az álláshirdetésekben kikötötték, hogy egyes intézményekből nem várnak jelentkezőket.

Míg korábban országosan volt meghatározva, hogy szakonként hány hallgató képzését finanszírozza az állam, idén ebben is változás volt. A keretszámoket immár intézményenként határozza meg a kormány, amiben nagy helye van a rektorokkal való alkuknak és az intézmények lobbierejének. Polónyi szerint ezzel a központi felvételi intézménye is értelmetlenné vált, az egyetemek kezébe kellene adni a döntést, hogy kiket vesznek fel.

Azzal, hogy már alsó minimumkorlát sincs, a másodvonalbeli egyetemeknek már kevésbé kell attól tartaniuk, hogy nem lesz hozzájuk elég jelentkező. https://g7.hu/kozelet/20230728/komolytalan-ponthatarokkal-is-be-lehetett-jutni-par-egyetemre-a-kormany-a-minoseg-rovasara-emeli-a-hallgatoi-aranyt/