A nyaralók archetípusai
Általánosítani csúnya dolog, hiszen mindenkinek megvannak a maga bolondériái, értékei, mégis léteznek bizonyos utazótípusok, akiket mind ismerünk. (Nem mi vagyunk, ó nem ám, csak ismerünk valakit, aki ismer valakit… érted.) Figyelem! A valósággal való bármely egyezés a véletlen műve!
A szelfikirálynő/social media-sztár
A social media-sztár életkora, társadalmi státusza, alkata és családi állapota típusát tekintve teljesen irreleváns. A wifi, a térerő és a tökéletes profilkép megkreálása azonban cseppet sem az!
Emberünk tripoddal, alapozóval és az aktuális év trendkiegészítőivel vonul le a strandra/ szafarira/ vacsorázni, és akkor is elkészíti a megfelelő Insta-képet, ha az egész család belegebed, a kaja pedig jéghidegre hűl.
A nyaralást egyébként a mínusz harmadik naptól dokumentálja (#készülődés) és az utazás végétől számított három-öt évig rendszeresen újraposztolja (#tavalyilyenkor, #emlékek, #micikedepicivoltmég).
Nincs benne rossz szándék, de ha útban vagy, amikor megtalálja a tökéletes szelfizőpontot, könnyen lehet, hogy simán a cápák közé lök a megálmodott kompozíció megalkotásáért. Ha kirabolják a házát, amíg nyaral – hiszen a nyilvános megosztásokból az egész világ tudja, hogy épp Malagán sütteti a hasát (#summervibes) –, meglepődik, és nem érti, hogyan történhetett meg mindez épp vele.
A hátizsákos
A hátizsákos éli a csít, és a világ valódi orcáját csókolja minden útja során. Következetesen kerüli a legnépszerűbb látványosságokat, nagy ívben halad el a legfelkapottabb negyedek és jó hírű éttermek mellett. Helyette Rómában úgy él, mint a rómaiak, kanapészörföl, street foodot eszik, hagyja, hogy sodorják az események, és ha épp nem valamelyik nagyváros macskaköves utcácskáit koptatja, akkor randomtripre utazik egy frissiben megismert hajótulajdonos sleppjével két karibi sziget között.
A hátizsákos utazó anyagi helyzete nem szükségszerűen determinálja a low cost-élményeket, de ez a típus szereti, ha zajlik az élet, és szívesebben mesél hajmeresztő sztorikat eldugott sikátorok mélyéből, mint mutogatja magát Santorinin. Semmi #magasélet, csak #trúlife.
A túrázó
A túrázó és a hátizsákos jól kijönnek egymással, de míg hátizsákos barátunk keresztül-kasul bejárja Európát, addig a túrázó remekül elvan a Kárpátok ölelésében. Ha ki is merészkedik, tuti, hogy az Alpok vonulatait hódítja meg, a Tátrát teszi magáévá, esetleg a skandináv vadkempingezést választja.
A túrázót nem zavarja, ha napokig csak egy tóban vagy folyóban tud fürödni, elvan wifi nélkül, ismeri az összes gombát és bogyót, valamint remekül tud aludni két mohával borított kövön is.
Így aztán számára tényleg minden egyes megélt perc összekapcsolódás az anyatermészettel. Különös ismertetőjele a brutál profi fényképész-szett (az elkészült fotókból a helyi művházban néhány évente időszakos tárlat nyílik), valamint hogy a medvétől, a pókoktól, a helyi gyilkos anakondától cseppet se fél. (A small talktól annál inkább.)
A luxi
A luxusutazó pontosan tudja, hova kell menni ahhoz, hogy a nyaralás végre valóban harmonikus egymásra hangolódás, valódi kikapcsolódás, romantikus csak-te-meg-én, esetleg családbarát élmény legyen mindenkinek.
Pontosan tudja azt is, melyik sztár hol áztatja magát, messziről felismeri az Insta-celebeket – de nem megy ám oda hozzájuk, nem ő! Azt viszont egy életre megjegyzi, milyen ruhát viseltek, milyen volt a sminkjük, mit ettek, kinek a társaságában érkeztek, és a továbbiakban úgy meséli a nagy találkozást, mintha már kebelbéli jó barátok lennének az érintett tudodkivel. És öt csillag alatt nem éri be semmivel.
Legyen szó Földközi-tengeri cruise-ról, hazai wellness hotelről, spa-kényeztetésről vagy egy kis hétvégi shopping tripről, a luxinak csak a legjobb lehet elég jó. (Ha vacsorapartit szervezel, nyugodtan ültesd a hátizsákos vagy a panaszkodós mellé! Remekül ellesznek, és másokat is igazán jól elszórakoztatnak majd.)
A gasztrobubus
A gasztrobubus nem nyaral: a gasztrobubus eszik.
Vallja, hogy egy kultúrát a fűszerein és ételein keresztül ismerhetsz meg igazán, így Európa számos nagyvárosának legjobb helyeit ismeri beszámolók, gasztroblogok és gasztronómiai szakcikkek alapján. Pontosan tudja, mikor, milyen ételt és hol enne, de azért megkérdezi a többieket is.
Neki a városnézés étteremtől kávézóig, a felfedezés pedig a halott állat hosszan konfitált arcától a helyi őrületekig tart, és vele (gasztro)kaland az élet. Ha jókat akarsz enni, csak kövesd a nyomait! Közben pedig próbálj pléhpofát erőltetni magadra, amikor átlag ötpercenként sírja el magát, mert még életében nem evett ilyen finomat.
A látnivaló-fetisiszta
A látnivaló-fetisiszta pontosan tudja, hogy egy drága nyaraláson mindent meg kell nézni, meg kell tapasztalni és ki kell próbálni, hiszen ki tudja, lesz-e még valaha alkalmunk visszatérni oda, ahol épp most beüt nekünk a nyár.
Épp ezért ő nemcsak azt tudja, mit szoktak megnézni az adott kisrégióban – jaj, hagyd már, hiszen a nyaralás dátumának kijelölését követő hetedik percben megvette a jegyeket a főbb látványosságokhoz –, hanem azt is, hogyan lehet megnézni a helyi javasasszonyok termékenységi táncát holdtöltekor. Képben van a különleges, de mások által egyáltalán nem ismert kápolnákkal, katakombákkal, természeti képződményekkel, folyó menti kihagyhatatlan bárokkal és úgy általában mindennel. Jó hír, hogy ha vele utazol, te is baromi gyorsan képben leszel velük… Szerinte ugyanis a medenceparti láblógázás vagy a kávézókban felhőbámulás szimpla időpazarlás.
Menni kell, látni kell, érezni kell – kerül, amibe kerül.
A partiállat
A partiállat az, ami: őrült bulizó, akinek a nyaralás táncolásból, medencés partiból, hajnalig tartó rave buliból, koktélokból és backstage-be való besurranásról szól – függetlenül a partiállat tényleges életkorától.
A partiállat a nyaralást valamelyik fesztivál vagy nagykoncert köré szervezi, százezreket költ bulizásra, mert #mostélsz és bár a nyaralás után még hetekig alkoholos kipárolgásokkal kell együtt élnie mindenkinek, aki a közelébe megy, azért nincs ok aggodalomra. Tényleg nincs.
Aki csapatban csapatja
Vannak emberek, akik akkor érzik igazán jól magukat, ha zajlik körülöttük az élet. Ők azok, akik csoportosan járnak vécére és nyaralni is, mert falkában bátrabbak és boldogabbak. Amikor egyedülállók, a barátnőiket szervezik csokorba, később a párjukkal és annak barátaival pihennek, anyaként pedig akár harminc-negyven fős társaságokba verődve veszik be a horvát riviérát.
Semmit sem csinálnak egyedül, mert azt nagyon idegennek érzik, helyette folyton ki vannak akadva, amiért az általuk szelíd erőszakkal összeterelt horda nem homogén tömeg, hanem önálló entitásokból álló, laza kötődési háló. Értsd: nem bírja, ha mindenkinek van saját véleménye, és nem az ő terveit követi mindenki.
Bár folyton panaszkodik és a nyaralás alatt is végig ki van akadva – ilyen, amikor összehordja a szemetet a szél, ugye –, le nem mondana a gangről semmi pénzért, de nem ám!
A „semmi se jó”
A panaszkodós-semmi se jó-típus a vendéglátósok, szállásadók, meg úgy általában a normálisnak mondható emberek legnagyobb rémálma. Neki ugyanis akkor se jó semmi, amikor minden jó. A tenger túl vizes és a sós, a fehér homokos tengerpart túl homokos, a csili túl csípős, a szoba túl sötét/ árnyékos/ nagy/ kicsi, és ha az aktuális hisztijére nem kellő mértékű hajbókolás és könyörgés az válasz, már írja is a negatív értékelést az összes felületre.
A legrosszabb eshetőség, hogy a semmi-se-jó embert valóban méltánytalanság éri – ablak melletti helyre vesz jegyet a repülőre, de nincs ablak, kiborul a kávéja, amit persze eleve ő lökött fel, esetleg lefelejtik valamilyen listáról –, mert akkor aztán kő kövön nem marad. Ő ugyanis ismeri a jogait!
Aki a nyaraláson NYARAL
A nyaraláson nyaralós a személyes kedvencem! Biztos, hogy te is jól ismered őt. Ő az, aki a totál zsúfolt üdülőtelepen is hajnali ötig bömbölteti a cseperegazesőt, ha kell, ha nem. Az ő gyereke bontja le a fél éttermet, míg kihozzák a gyerekmenüt, de emberünk akkor sem szól rá a bájos utódra, ha már mindenki a fejét veri a falba.
Ő az, aki fürdőruhában ugrik be a fine diningba, aki három parkolóhelyet foglal a strandon, és ő teszi arrébb a törölközőidet, mert épp a te helyedet nézte ki magának.
A medence az övé, az ő akarata a legfontosabb, és bár otthon általában tök normális, a nyaralás alatt valahogy kivetkőzik magából. Ha pedig szólni mernél neki, hogy fordítva ül a lovon, megsértődik.
Neki senki ne mondja meg mit csináljon, őt nem kell kioktani! Ő most nyaral, értsd meg. (Mert te nem, ugye.) https://wmn.hu/wmn-nyar/60480-a-szelfikiralyno-a-turazo-es-a-latnivalofetisiszta—10-nyaralo-tipus-akikkel-meg-a-vakacio-sem-egyszeru?fbclid=IwAR16wL-V04BL980E1YYkm8gxwJqcd9DWJlnN_-_-9CdAESjEjfcu1FJupv8