Laborc Sándor: Budaházyék kegyelemben részesítése súrolja a terrorizmus támogatását

Novák Katalin államfő kegyelemben részesítette Budaházy Györgyöt és társait. Önt hogyan érintette ez a hír?

Azt gondolom, hogy Budaházyék kegyelemben részesítése hazai és külföldi szakemberek körében is nagyon komoly megütközést keltett, ez a lépés ugyanis, finoman szólva, sokaknak úgy tűnhet, hogy már súrolja a terrorizmus támogatását.

Nem túl erős ez?

Nem, szerintem nem az, hiszen azt demonstrálja, hogy az ilyen cselekményt elkövetők kegyelmet kaphatnak. Ráadásul egy immáron 2011 óta tartó folyamatról van szó, akkor fogadták el ugyanis az úgynevezett semmisségi törvényt. Ezzel a hivatalos személyek ellen 2006. szeptember 18. és október 24. közötti időszakban elkövetett erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatt elítélteket mentesítették abban az esetben, ha az elítélés vagy az elkövetés kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás alapján történt. Ezt a törvényt, emlékeim szerint, az Alkotmánybíróságon támadta meg egy bírói csoport, mindhiába. A kacifántos törvényi megfogalmazás magyarul azt jelenti, hogy azok a felnőtt személyek, akik akkor fizikailag léptek fel a regnáló kormány ellen, mentességet kaphattak. Ez a törvény teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok munkáját, a titkosszolgálatokéról pedig már ne is beszéljünk. Ehhez a felhatalmazást az akkor hatalomba lépő kormány adta, személyesen Orbán Viktor utasítására, a végrehajtók pedig Lázár János és Balsai István voltak, ők vették a nevükre ezt a jogi szégyent, amelynek alapján a teljes igazságszolgáltatási rendszer munkáját söpörte el seperc alatt a politika.

Hogy jön ez Budaházyhoz?

Úgy, hogy a később történteket is a 2006-os események alapozták meg. Persze, a kettős mérce tetten érhető, hiszen, ha az akkori tömegfellépés jogszerű volt, akkor most milyen alapon járnak el a Várban tüntető fiatalok ellen? Nem elhanyagolható különbség az sem, hogy 2006-ban petárdákkal, Molotov-koktélokkal, vascsövekkel, kövekkel és szúró-vágó eszközökkel támadtak a karhatalomra. Mi volt előbb, a TV székházának ostroma és felgyújtása, a parlament „sakkban tartása”, a köztulajdont védő hivatalos személy elleni tömeges erőszak, vagy a tömegoszlatás?

De ma már az is bizonyított, hogy 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésen részt vevő védtelen tömegre indokolatlan és indokolhatatlan agresszivitással támadt rá a rendőrség.

Én nem tagadom, hogy voltak olyan események, amelyek azon a napon fölvetették az egyedi rendőri felelősséget, de az, hogy csak úgy, általánosítva, rátámadtak volna a vétlen tömegre, egyszerűen nem igaz, ezt hangfelvételek igazolják. Ráadásul annak a rendőri fellépésnek azért volt előzménye, méghozzá a szeptemberi események, amikor fölgyújtottak egy közintézményt és tömegével követtek el hivatalos személy elleni erőszakot, aminek a felelőssége alól 2011-ben a politika mentesítette a résztvevőket. Az én álláspontom az, hogy egyszer, majdan, el kell majd dönteni, hogy a 2006-os események valójában minek minősülnek.