Régi szép idők
– Ó, mamuska, a nevelőnőnk már egy órája bezárkózott egy idegen úrral és én olyan szomorú vagyok…
– Sose búsulj, édes kislánykám, majd én mindjárt megnézem, ki az és kizavarom!
– Beugrottál! hahaha! Nem is egy idegen úr van bent nála, hanem a papuska!
*
A terménykereskedő Bécsbe utazik előszerződéseket kötni. De mert a terméskiállusítások erősen ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek, néhány nap múlva hazatáviratozik a feleségének:
„Sürgönyválaszt kérek stop milyen idő van stop Ármin.”
A feleség visszatelegrál:
„Csepeg Laura”
*
Bécsben 1881. december 8-án, a Hoffman meséi előadása közben kigyulladt a Ringteater. Nem kevesebb, mint 386 néző lelte halálát a színház füstölgő romjai alatt.
Egy magyar terménykereskedő, nehogy a családja a szörnyű hír hallatára megijedten, hátha ő is az áldozatok között van, megnyugtatásul hazatáviratozott:
„Nem voltam a Ringtheaterben.”
De magyar földön lassan járt a posta, még nem volt rádió, televízió, a család nem sejthette, milyen csapástól menekült meg.
Visszatáviratoztak:
„Őszintén sajnáljuk”
*
Auguszta főhercegasszony sebesült katonákat látogat a hadikórházban. Odalép az első ágyhoz, azt kérdi:
– Neve? Vallása?
– Kovács János, alázatosan jelentem. Római katolikus.
A főhercegasszony bólint:
– Jól van, fiam – és átad harminc cigarettát.
Odalép a következő ágyhoz, ott is megkérdi:
– Neve? Vallása?
– Alázatosan jelentem: Molnár Gábor, református.
A főhercegasszony átad húsz cigarettát.
A harmadik ágyról odaszól Kohn:
– Tudja mit fenség? Adjon tíz cigarettát és ne kérdezzen semmit!