Görögországban az egymást követő hőhullámok miatt jelentősen nőtt az áramfelhasználás idén júliusban. A helyi rendszerirányító (IPTO) szerint a hálózati terhelés a múlt héten elérte a 10.345 MW-ot, ami az idei év eddigi legmagasabb értéke. A megújuló energiaforrások ennek az igénynek mintegy felét, 5015 MW-ot voltak képesek fedezni, a napenergia ezen belül 3485 MW kapacitással járult hozzá a zökkenőmentes ellátáshoz az IPTO szerint. A fennmaradó kapacitást a szomszédos országokból származó importból, valamint fosszilis erőművekből nyerték.

A görög villamosenergia-rendszer a július eleje óta egymást követő hőhullámok és erdőtüzek miatt tartós kihívásokkal néz szembe. Ennek ellenére az IPTO azt közölte, hogy abszolút sikeresen reagált a kihívásra, és biztosított a hálózat folyamatos működése.

Görögországban hagyományosan a nyári délutánok jelentették a legnehezebb időszakot a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása szempontjából, az egyre nagyobb számban épülő naperőművek miatt azonban ez ma már nem így van.

Az erőművi portfólió olyan mértékű átalakuláson ment át az elmúlt néhány évben, hogy a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium idén nyáron már arra ösztönzi az fogyasztókat, hogy elsősorban délután 2 és este 6 óra között használják a villamos energiát, amikor a hálózatba táplált napenergia bőséges. A minisztérium azt is tanácsolta a görögöknek, hogy este, amikor a napelemparkok nem termelnek, kerüljék az energiaigényes tevékenységeket.

Bár Görögország múlt hét kedden délután 3 órakor 10.345 MW-os terhelési rekordot állított fel, az esti órák kereslete továbbra is magas: 8 órakor 9.388 MW, 9 órakor pedig még mindig 9.144 MW volt a hálózati terhelés, ráadásul a hőhullámok idején a szélerőművek teljesítménye általában alacsony, így ezekben az időszakokban a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek dominálnak a villamosenergia-mixben.

2022-ben Görögország villamos energiájának 43%-a megújuló energiaforrásokból származott, és a kormány célja, hogy növelje a zöldenergia részarányát az energiamixben. A közelmúltban tapasztalt hőhullámok is rámutattak arra, hogy ehhez szükség lesz a tárolási kapacitások kiépítésére, máskülönben az ország továbbra is kénytelen lesz a gázerőművekre támaszkodni a kiegyenlítés érdekében. Ezt felismerve már elkezdődött egy olyan pályázati kiírás előkészítése, amelynek keretében 1 gigawattnyi, és legalább kétórányi tárolási kapacitással rendelkező akkumulátoros energiatároló épülhet meg.

Bár a decentralizált termelés nagy könnyebbséget jelent az ilyen kritikus időszakokban, a hőhullámok kihívásának kezelésében a napelemek mellett a határokon átnyúló összeköttetések is fontos szerepet játszanak. A hálózat egyensúlyának megőrzését idén már két újonnan megépített távvezeték is segíti: az egyik a Megalopolisz-Patrasz-Akhelóosz városok közötti vezeték Görögországon belül, a másik egy 400 kV-os összeköttetés Bulgária és Görögország között.

Hogy a dél-európai ország milyen lehetőségekkel rendelkezik a megújuló energia terén, és milyen kihívásokkal néz szembe az energiaátmenet során, arról az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.