Mi is a csend ára? Mi magyarok sokat dolgozunk, rosszul élünk, korán meghalunk!

Ne tévesszenek meg senkit az átmeneti enyhülést hozó hidegfrontok, mert egyre egyértelműbb, hogy amennyiben így folytatjuk, akkor 30 éven belül London lehet az új Barcelona és Stockholm az új Budapest!

KOMPETENCIA

Nem kevésbé aggasztó, hogy a magyarországi nyolcadikosok 40 százaléka súlyos szövegértési problémákkal vág neki a nagybetűs életnek.

A tavalyi kompetenciamérés nemrég nyilvánosságra hozott eredményei lesújtó képet festenek a 6., 8. és 10. osztályosok közoktatásban szerzett készségeiről: az Oktatási Hivatal értékelése szerint az általános iskolákban a végzős évfolyamon tesztelt mintegy 90 ezer diák 40 százaléka, országosan körülbelül 36 ezer gyerek alapszinten sem képes szöveget értelmezni. Ez azt jelenti, hogy bár el tudják olvasni a magyar nyelven írt szavakat, nem értik a mondatok által hordozott információ lényegét, és nem tudják felhasználni a mindennapi életben.

HONDERŰ

Nem rózsásabb a helyzet más területen sem. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat július közepén hozta nyilvánosságra azt a kiadványt, amiben összegyűjti azokat az adatokat, amelyek szerinte kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megértsük 2023 Európai Unióját és azon belül Magyarország helyzetét, ami több mint keserves.

Az adatok szerint tudniillik mi magyarok sokat dolgozunk, rosszul élünk, korán meghalunk!

ÖREGEDÉS

„A fiatalodás nem csupán genetikai, hanem kémiai eszközökkel is elérhető” – áll abban a tanulmányban, ami július közepén jelent meg az Aging folyóiratban, és egyből hatalmas vihart kavart.

Az öregedés megállítása vagy visszafordítása, ami kimondva-kimondatlanul az örök élet ígéretével kecsegtet, az utóbbi években kifejezetten népszerű kutatási területté vált, amibe szinte számolatlanul öntik a pénzt az olyan techmilliárdosok, mint Mark Zuckerberg, Jeff Bezos, Sam Altman vagy Peter Thiel (a minden lében kanál Elon Musk viszont szkeptikus).

QUBIT LIVE #7

Te is öregszel? Akkor ez az őszi programunk épp neked szól. A biológiai öregedés folyamatát, lassítását és esetleges visszafordíthatóságát vizsgáljuk az októberi Qubit Live-on, vezető magyar tudósokkal, kerekasztallal és bárral. A valódi kérdésekkel és a valós tudományos válaszokkal. Te is kérdezhetsz, gyere el!

Sztárvendégek:

  • Kubinyi Enikő UNESCO-díjas etológus, a kutyák viselkedésének és kogníciójának nemzetközi hírű kutatója,
  • Szathmáry Eörs akadémikus, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus,
  • Vellai Tibor fejlődésgenetikus, a DNS-metilációnak és az autofágiának, a sejtek önpusztító folyamatának kutatója,
  • Kiss Richárd rákkutató, a molekuláris onkológia, ezen belül a leukémiák és limfómák genetikai és epigenetikai hátterének kutatója.

További részletek hamarosan. Fb-esemény és jegyek itt.

TUDÁS

Közhellyé kezd válni, hogy az internet korában nincs többé szükség tárgyi tudásra, a lexikális tudás megszerzése színtiszta időpocsékolás. Az is egyike a 21. századi szteretípiáknak, hogy nem biflázni kell, hanem kreatívnak lenni. Pataki Béla, a BME Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének docense körbe járta a fenti állításokat és meglepő eredményre jutott.

A tudás egyedeülvalóságát kérdőjelezi meg az az eredmény is, amelyre a világ egyik legjobb magánegyetemének közgazdászai jutottak miután először számszerűsítették, hogy kik is jutnak be az Ivy League-be. Kiderült ugyanis, hogy a legnagyobb esélye a bekerülésre továbbra is az ultragazdag családok csemetéinek van.

ANTROPOCÉN

Azt a földtörténeti korszakot amely alatt az emberi tevékenység jelentős hatást gyakorolt a bolygó ökoszisztémájára antropocénnak szokás nevezni. És bár maga a kifejezés több mint fél évszázada használatban van, hivatalosan mindmáig nem fogadták el mint földtörténeti kort – a ma érvényes, az iskolában tanított tudományos álláspont szerint a holocénban élünk, ami a 66 millió éve kezdődött földörténeti újidő utolsó, máig tartó kora. Csakhogy most megváltozhat a definíció.

KLASSZIKUS ZENE

A kereskedelmi popzenén kívül nem tájékozódók számára klasszikus minden, ami nem dobolós és nem népzene.

Vagy amiben van hegedű; az avantgárd és újavantgárd pedig egyáltalán nem is zene – írja a muzikológus Bali János, aki szerint azonban a klasszikusnak nevezett korántsem csak komoly zene a gondolkodás és kommunikáció magas rendű formája.

SÁRGA FÉM

A legnemesebbnek mondott sárga fém felfedezése után az emberiség szinte azonnal az istenekkel és a túlvilággal azonosította az aranyat. Az arany viselése a kora bronzkorban inkább a holtakra, mint az élőkre volt jellemző. Az első ismert aranyékszereket időszámításunk előtt 4600 körül készítették a mai Bulgária és Törökország területén, ezek közül a bolgár várnai nekropolisz leletanyaga a leggazdagabb.

Bár azóta sok víz lefolyt ahol le tudott folyni, a számtalan praktikusabb célra használható matéria 47 százalékából ékszer, 9 százalékából érme vagy medál, 37 százalékából pedig aranyrúd készül, holott egyik sem használható semmi értelmesre.

PODCAST

Urbanisztikai podcastsorozatunk legfrissebb adásában azzal foglalkoznak szakértő vendégeink, hogy milyen hangtájban, milyen hangi környezetben éljük a városi mindennapjainkat, hogyan jellemezhető egy nagyváros akusztikai szempontból.

És vajon lehet-e egy urbánus környezetet akusztikus ökológiai rendszerként értelmezni. Sőt, még arról is szó volt, hogy mi is a csend ára.

KLÍMAREJTÉLY

Miközben a klímaváltozással globális szinten egyre nő az óceánok hőmérséklete, a Csendes-óceán keleti részén titokzatos lehűlési folyamat zajlik, aminek egyelőre senki nem érti az okát. A több évtizede tartó jelenség az egyik legfontosabb megválaszolatlan éghajlati kérdés jelenleg.

A jövő heti viszontolvasásig javasoljuk, hogy minden olvasónk élvezze a változékony augusztust!

Barátsággal,
Qubit