Unortodox cégmentés: az új tulajdonos leállította a Dunaferr nagyolvasztóját, Romániából szállít nyersacélt Dunaújvárosba
Leállítja a nagyolvasztóját a Dunaferr – értesült a Hvg.hu. Úgy tudja, hogy egy kedd reggeli vezetőin értekezleten jelentették be: „csütörtöktől határozatlan időre leállítják a Dunaferr acélmű folyékony fázisát”. A nagyolvasztó leállása számos területet érint a cég működésében, és a lap forrásai szerint legalább ezer ember munkájára lesz kihatással a négy-ötezer fős vállalatnál.
Az acélművet nemrég megvásároló Liberty Steel azzal indokolta a nagyolvasztó leállítását, hogy a mostani világpiaci árakon nem lehet nyereségesen gyártani. „Annyiban ez igaz, hogy az árak jelentősen esnek: míg áprilisban még 850 euró felett volt egy tonna melegen hengerelt tekercs ára, addigra ez augusztus elejére 634 euróra esett” – írja a Hvg.hu.
A folytatásról azt írják: információik szerint most 100 ezer tonna nyersacél tömböt (úgynevezett bugát) szállítanak a Dunaferrhez a Liberty romániai, Galațiban lévő gyárából, az első szállítmány elvileg augusztus 13-án érkezik meg Dunaújvárosba. Csakhogy a Dunaferr évi kapacitása meleghengermű-kapacitása kétmillió tonna, ehhez képest a 100 ezer tonna nyersacél semmire nem elég.
Így a cégnél ismét nő a bizonytalanság, holott kevesebb, mint egy hónapja tűnt úgy, hogy rendeződött a Dunaferr sorsa. Július 11-én dőlt el, hogy több pályázó közül a Liberty Steel, egy brit-indiai cég magyar leányvállalata veheti meg 55 millió euróért a céget, amelyet az előző hónapokban már így is életben tartott a megrendeléseivel. A Dunaferr sorsát az is bizonytalanná teszi, hogy a vevőnek legalább 37 milliárd forintnyi azonnali befektetést kell végrehajtania ahhoz, hogy a Dunaferr visszakapja azokat az elveszített környezetvédelmi engedélyeit, amelyek híján már rég be kellett volna zárni a gyárat.
„Noha a vasércbányák rég bezártak, Luxemburg ma is az acélipar egyik központja. Itt székel a legnagyobb acélipari konszern, és itt hengerlik a világ legjobb minőségű acélját. Az ország nevének hallatán mindenki a pénzre gondol, pedig nem a bankok virágoztatták fel az Európai Unió második legkisebb államát….
2002-ben az ARBED, a spanyol Aceralia és a francia Usinor fúziójával létrejött az Arcelor, majd 2006-ban a céget megvásárolta az indiai Lakshmi Mittal. A luxemburgi székhelyű óriás, a világ legnagyobb acélipari konszernjének neve azóta Arcelor Mittal. Bár a dolgozók alig pár ezren maradtak, az Arcelor Mittal ma is az ország legnagyobb létszámú magánmunkaadója.
Jelen és jövő
A 2001-es New York-i terrortámadás után új felhőkarcoló – a Szabadság tornya – épült fel a Világkereskedelmi Központ helyén. „Amerika ereje ezekben az acéloszlopokban mutatkozik meg” – mondta George Pataki kormányzó azon az ünnepségen, amelyen 2006. december 19-én felállították a város új jelképének, az el nem pusztítható metropolis új komplexumának első elemeit. A Daniel Liebeskind által megálmodott terv középpontjában a Szabadság-torony (Freedom Tower) áll, amelynek számos kolosszális méretű oszlopát nem máshol, mint a legtöbb amerikai által sosem hallott piciny Luxemburgban hengerelték. Az Arcelor Mittal differdange-i acélkohója egyedülálló teljesítményre képes: a nagy méreteken túl egyedül Luxemburgban tudják előállítani a legnagyobb szilárdságú acélt is. A 12 500 tonna súlyú acélszerkezetet Antwerpenben hajózták be, hogy eljusson Manhattan déli csücskébe. Liebeskind szimbolikus magasságú főépületet álmodott: az 541 méter magas torony 1776 láb, azaz „egyenlő” az amerikai Függetlenségi nyilatkozattal.
LUXEMBURG
ACÉLIPAR”
444-es & hvg kavarás