Az bizonyosnak látszik, hogy három helyen történt a kivégzések legtöbbje Miskolcon. A Tetemváron, az Avason és a város piacán.
A Tetemváron található az Akasztó-bérc, vagy régi nevén Akasztó-domb. Mint arra a neve is utal, nagyon sok kivégzés történt ezen a helyszínen, erre dokumentált adataink is vannak. Itt hajtották végre a kötél általi halálra ítélteken az akasztást. Arról is vannak adatok, hogy a káromkodók kivágott nyelvét ide, az akasztófára szögelték fel, elrettentés céljából. Sőt, nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a kerékbe törések is itt történtek.
A Hóhér-bástya szerepéről viszont nincs információnk, az elnevezése azonban sokatmondó, véleményem szerint városunk az írott forrásokban még nem említett, korábbi időszakában ezen a helyen végezték ki a bűnösöket. Ez a terület egyébként az Avason található.
A város piacán – ez a mai Városház tér környékére értendő – nagyon sokféle büntetést hajtottak végre, nem csak kivégzéseket. Ilyen volt például a botütés, a korbácsolás vagy az erkölcstelen életet élőknek a hajuk levágása. De itt végezték a „városból való kicsapatást” is.
Az egyházi büntetéseket az avasi templom Fekete székében hajtották végre a legtöbb esetben, ide kerültek az egyházi szabályok ellen vétkezők.
A boszorkányégetéseket a Pece medrében hajtották végre. (Ebben az esetben még jól is jött a patak időszakos volta.) De nemcsak az égetések, hanem az egykori Nyakvágón történő pallos általi lefejezések helyszíne is a patak medre volt. Sőt, a forrásvölgyi Pece-ág egy részét egykoron Vágás-Pecének is hívták, nem véletlenül.
Egy érdekességet is megemlít a Reggeli Hírlap cikke, melyet Dukát Balázstól kaptam meg a közelmúltban. Ez a Hóhérkorcsma. A mai Tizeshonvéd utcán volt található, ott, ahol a honvédszobor van, legalábbis azon a környéken. Ott volt a hóhér lakása nem messze, a város utolsó telkén, és az ítélet-végrehajtó az itteni korcsmában töltötte mindennapjait. Innen az elnevezése.
Három, ma már nem létező település Miskolc környékéről:
Csanyik:
Csanyik (Chenik, Csenik, Chenyk) kis szőlőtermesztő falu volt a Bükkben, nem messze (Diós)Győrtől. Első említése 1313-ból való, ekkor István nádor a pálosoknak adományozta. 1355-től már működött a területén egy vadaskert, amely királyi tulajdonban volt. A 16. század elején néptelenedett el.
Sziget:
Sziget (villa Ziked, Zygeth) település a mai Diósgyőr és Miskolc között volt, valahol az Újgyőri főtér környékén. Nevét onnan kapta, hogy a Szinva teljesen körülölelte a kis falut. 1325-ben és 1330-ban említették okleveleken, valószínűleg ezután pusztult vagy néptelenedett el.
Vojla:
Vojla (Vajla, Voyla, Woyla) települést először 1261-ben említették. Miskolc, Harsány, Kisgyőr és Bükkaranyos határában a Bükkben volt található. A 14. század első harmadában tűnt el a térképről, ennek okáról nincs információnk.
boon.hu
Kéne most is legalább egy, működő nyilvános vesztőhely . Elég sok ingatlan gazdátlan maradna Tapolcán, a miskolci Rózsa-dombon, meg a Népkert környékén.