Izraeli magyarajkúak – Menni vagy maradni?

Hát igen, valamikor Libanon is jó hely volt, biztos ott sem tudták elképzelni…

Feri: Két fél tudna nyomást gyakorolni a jelenlegi kormányra. Az EU a kutatási pénzek leállításával, és az USA a katonai fejlesztésekre jövő támogatásokkal. Az EU már elkezdte kivonni a kutatási támogatásokat a West Bank-i egyetemekből (pl. Ariel). Több európai egyetem nem újít meg együttműködéseket – ergo az izraeli kutatások, amik eddig EU-s pénzekből mentek, csökkennek. Ha az USA is csökkentené a katonai támogatásokat, talán leállnának…

Zsófi: Talán… csak előtte még megváltoztatják ezt meg azt, elfogadjak amazt… de utána már tényleg!

Tomi: Mikor vannak a választások? Még az segíthet, ha feloszlik a koalíció. De az nem fog, mert Bibi jobban fél a börtöntől. 2026. Az túl sok idő.

Jani: Igen, és ezek a kullancsok tíz körömmel ragaszkodnak majd a hatalomhoz. Már hogy Bibi szélsőséges barátai. Akik közben sakkban tartják.

Kati: Az USA-nak geopolitikai okokból fontos Izrael.

Jani: Én nem is vagyok benne biztos, hogy ez érdekelné őket.

Szarnak a kutatásra, a hightechre.

Kati: Minél butább a nép, annál jobb.

Jani: Izraelhez akarják csatolni a West Banket és teljhatalmat akarnak, kis halachával megspékelve.

Tomi: Anya pont pár napja mondta, hogy nem ide kellett volna költözni 15 éve, hanem Ausztriába vagy Németországba.

Zsófi: Nekik logikus választás lett volna. De még megvalósulhat a közeljövőben.

Attila:

Rémisztő a helyzet, mi is már tervezzük, hogy jövő nyáron elmegyünk innen… ?

Joci: Szinte mindenki, aki eddig még nem tette, és van lehetősége ?

Attila: Igen, én is akárkivel beszéltem az elmúlt két hétben, megy el, amint teheti.

Anett: Én nem szeretnék elmenni.

Tomi: Én kicsit szeretnék, de bonyolultabb a szüleim és a feleségem családja miatt.

Jani: Én nem szeretnék, de

nem várom ki, amíg a lányomnak hosszú szoknyát kell hordania.

Meg most épp első kézből tudom elmondani, mi megy az iskolákban.

Anita: Én nem szeretnék megint költözni. Már ezt is túl öregen vállaltam 50 évesen 6 éve. Vissza pedig biztos nem mennék.

Kati: Mint sokan közülünk,

én is nagy cionistaként jöttem ki. Szinte mindent szeretek ebben az országban, és hihetetlen tisztelet van bennem azok iránt, akik felépítettek. Ezért is fáj annyira,

hogy most egy ember által vezetett kormány tönkreteszi az egészet… Persze nekünk is megvan a B-terv, mint többen is írták. Van egy határ, ami után már nem tudunk majd itt élni. Sokszor gondolkozom azon, hogy lehet, hogy ennyire tehetetlenek vagyunk.

Feri:

jpost.com/breaking-news/article-753928

Kati: Undorító!

Jani: Kezdenek előmászni a szennyvízből ezek a primitív szörnyek. Érzik, hogy eljött az idejük ?.

Tomi: Szerintem ezek eddig is ott voltak, és pont ilyen hangosan, csak most van hatalmuk, és nagyobb a félelem.

Anita: Nem ezekre a futóbolondokra haragszom igazán, hanem azokra, akik ránk szabadították őket.

A rabbikat meg lehetne venni kilóra, ahogy ez a kormány is teszi, és akkor a nyáj kezes bárányként jönne a gazda után.

Emlékeztek a koronára? Oltástagadók voltak, aztán a rabbik beleálltak az oltásügybe és másnap egész Bnei Brak oltakozni akart…

Misi: Isten ments, hogy beálljanak az LGBTQ közösségbe és egész Bnei Brak meleg legyen ???

Zsófi:

Könyv: “LMBT – emberiség elleni bűntett” Freud: “Mióta érzel vonzódást a téma iránt?” – Karikatúra: Amos Biderman / Haaretz

Jani: Azért amikor rájössz, hogy hiányzik neked a Bennet meg az a rosszarcú Ayelet Shaked
Smotrich most szabadult meg a kelet-jeruzsálemieket támogató egyetemi előkészítőtől, mert először ki kell vizsgálni, hogy támogatja-e az egyetemi terrorcsoportokat, amiktől a zsidó diákok annyira szenvednek. Nem viccelek.

Nem tudom, hogy csak rápörgetjük-e egymást, vagy ez tényleg ennyire tragikus, de én most eléggé pánikban vagyok.

Zsófi: Nem vagy egyedül.

Tomi: Én is.

Joci: Tragikus ?. Amikor a legcukibb 70 éves volt szomszéd párunk Givatayimban (akik amúgy minden tüntetésen ott vannak a Kaplanon) tervezik a Ciprusra költözést és azt mondják, hogy amint tudunk, lépjünk le – na akkor tényleg baj van (és ismertek, mennyire optimista vagyok).

Anita:

Én is pánikban vagyok, de megpróbálok úgy tenni, mintha nem lenne semmi baj.

Írok, olvasok, színházba járok és semmi híradót nem nézek, nem hallgatok és nem olvasok! Ami a személyes csatornákon becsurog, az is túl sok. A depressziót sokszor nem a helyzetünk okozza, hanem a mantra, hogy baj van. Híradó kikapcs!!!

Zsófi: Jó, majd szólunk, ha már nem kell tüntetni ? Öngerjesztő folyamat, ahogy látja az ember, mennyien mennek, egyre inkább úgy érzi, nem akar utolsónak maradni. Villany úgyse lesz, amit leoltson.https://izraelinfo.com/2023/08/09/145949/