A Miskolci Gyöngyszemek című podcast mai adásában Kiss Zoltánnal, a miskolci Herman Ottó Gimnázium magyar tanárával beszélgettünk.
Az érzelmek megélésére tanítanak a videóklipek
Nagy sikert aratott nemrég a Zorán Apám hitte című számából készített videó a miskolci Herman Ottó Gimnázium tolmácsolásában. A főként az iskola ballagásán felvett dal és képsorok sokakat érzékenyítettek el. Nem ez volt az első sikere a gimnáziumnak. Öt évvel ezelőtt a We are the world című szám átdolgozásával értek el országos sikert. Mindkét videóklipet – és ezen kívül több továbbit is – Kiss Zoltán, az iskola magyar tanára rendezett, a diákokon kívül sokszor a tanárok, a gimnázium vezetése is részt vett a munkában. A tanár nem titkolt célja, hogy a videók az érzelmek megélésére tanítsanak. De hogyan születtek meg ezek a videók? És mi a siker titka? Kiss Zoltánnal Hajdu Mariann szerkesztő beszélgetett.
Hallgassa meg a Miskolci Gyöngyszemek podcast legújabb adását!
Még több podcast a boon.hu oldalán itt!
Fotó: Hermanos tanárok. Archív
Libsiképző.
a CEU középsulija
fura, hogy ez az erőszakos alak szerepel mindenhol.
„„Apám hitte” – miért kapok most gyomorgörcsöt Zorán talán legismertebb slágerétől? Azért, mert a valóságban Zoránék apja, Sztevanovity Milutin jugoszláv partizán volt. Akkoriban, amikor ax Hogy részt vett-e benne? Egyelőre nem tudom. Írtam már, hogy ez az egész témakör az egyik legnagyobb tabu ma is. Az biztos, hogy barátja és elvtársa,x
Apám hitte az apja örökét,
S úgy hiszem, ez így volt szép.
Apám hitte az első éjszakát,
Apám hitte a gyűrű aranyát,
Apám hitte a szavak igazát,
S úgy hiszem, ez így volt szép.
S úgy hiszem, ez így volt szép.
Apám hitte a hős tetteket,
Apám hitte a bölcsességeket,
Apám hitte a szép verseket,
S úgy hiszem ez így volt szép”.
Gyerekkoromban magam is szerettem ezt a Zorán dalt, amit a testvérével, Dusánnal írtak, és amelynek zenéjét a zseniális Presser Gábor szerezte. Amikor most hallgatom – őszinte vagyok – a hányinger kerülget. Konkrétan érzem a gyomromban. ….”
„A Wikipédia szerint „közgazdász, újságíró”. „A jugoszláv ellenállási mozgalomban tevékenykedett. 1941-ben kötött házasságot Zemanovity Máriával. Egyetemistaként ment harcolni a második világháborúba, majd a háború végét követően az utolsó vizsgáját is letette. 1946-ban egy jugoszláv külkereskedelmi vállalatnál, majd 1947-ben Prágában dolgozott mint kereskedelmi attasé. 1948-ban Budapestre ment, ahol politikai menedékjogot kért. Ugyanez év nyarától a budapesti jugoszláv kereskedelmi kirendeltségen dolgozott, októbertől a Szalonka utcai emigráns kolóniában lakott. 1952-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték kémkedés vádjával egy koncepciós perben (Rajk-per). 1955-ben szabadult, majd vállalati ellenőrként helyezkedett el. 1948-1952 és 1957-1974 között a Délszláv Szövetség, később a magyarországi szovjet lapok olvasószolgálatának volt a főszerkesztője. Ezután a Lapkiadó Vállalat munkatársa volt.”
A remegő hangon bejelentett Zorán miatt
boon fos