A Fricska fiú esete Tóth Gabival mindent vitt. Mintha csak Rogán Antal propagandagépezete találta volna ki, elvonta a figyelmet Lölö és Andi idilli jachtozásáról Olaszország partjai közelében. Pedig a 27 milliárd forintra taksált Rose d’Or utasai addig tisztes figyelmet érdemeltek ki. A független média nettó két nap alatt kiderítette, hogy a jacht, ha csak áttételesen is, a magyar oligarcha érdekeltségei közé tartozik. Míg ő nyaral, a háttéremberek hárítottak: a Rose d’Or tulajdonosairól nem adhatnak érdemi tájékoztatást, hiszen annak szolgáltatásait Mészáros Lőrinc magánemberként vette igénybe; közszereplőként megilleti őt, hogy magán- és családi életét tiszteletben tartsák.

Mindezekből két dolog következik. Egy: az Isten, a haza és a család tisztelete kizárólag a híveknek kötelező, a tan apostolainak nem. Kettő: a mennyországba vezető lelki szegénység nem követeli meg a földi szegénységet, nem zárja ki a hivalkodást. A HVG kiegészítése: a vagyonszerzést, a gazdasági hatalom gyarapítását magántőkealapokkal el lehet tüntetni a nyilvánosság elől, lásd Gazdaság rovatunk összeállítását. A Cégvilág adaléka: a Mészáros érdekeltségébe tartozó MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. – amely 35 évre elnyerte a gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetését – felügyelőbizottságába bekerült Mészáros Lőrinc fia.

„Ha Orbán Viktor szabadságra megy, lényegében leáll a közélet” – állítja Magyarország rovatunk, ami alkalmat ad arra, hogy némely sarkalatos ügy állását összefoglaljuk. Fókuszba állítjuk, hogy a Budapesten rendezendő atlétikai világbajnokság stadionja csaknem 250 milliárd forintot vitt el, soha meg nem térülő beruházásként. Cirka ennyit költ évente az állam a háziorvosi szolgálatra, amelyre újabb és újabb feladatokat lőcsöl; a következményeket szintén a Gazdaság összegzi. A szelektív spórolás közepette az augusztus 20-ai tűzijáték szokásosan száz-kétszázmillió forint körüli költsége 2020 után egymilliárd fölé ugrott, ehhez előkelő díszvendég dukál, idén nem más, mint a török elnök. A kormány kultúrpolitikai nyomulását szemrevételezve megállapítottuk, hogy a hatalom csak lojalitást vár, a minőségre ügyet sem vet. A magyar állam határon túli – olykor értékeket is mentő – beruházásainak spontán következményeit pedig így fogalmazza meg Küküllővár evangélikus lelkésze: „Aki itt orbánozik és lölözik, azt kihajítjuk.” 

Egy szeriőz lap számára kihagyhatatlan a tudósítás az orosz–ukrán háborúról; a héten a kissé kifáradt ukrán offenzíva nyomába eredtünk. A Világ rovat figyelt fel arra is, hogy az Arktiszon orosz–kínai közös hadgyakorlatot tartottak. Míg a két becsvágyó ország az erejét fitogtatja, a Nyugat lemaradt. Az amerikai állampapírok leminősítése pedig alkalmat ad arra, hogy felvillantsuk: ha netán értik is, másutt sem szeretik a kritikát.

Meg kell óvnunk minden cinizmustól és szarkazmustól a babát – mondta a Mattel vezérigazgatója, aki gyanakodva tekintett a filmrendező szándékaira. Ám Greta Gerwig nem spórolta ki a szarkazmust a produkcióból. A Barbie több mint egymilliárd dollárt hozott, Magyarországon félmillió nézője volt a filmnek – és nem csak azok, akiket egy énekesnő házasságtörése hoz izgalomba.

FARKAS ZOLTÁN

szerkesztő