Az Orbán-rendszer semmit nem akar kezdeni a közoktatással-fogalmazott Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének volt vezetője

Az Orbán-rendszer egyebek mellett abban különbözik az eddig ismert modern autokráciáktól, hogy láthatóan semmit nem akar kezdeni a közoktatással: azt nem tekinti legitimációs bázisnak, sem a kulturális hegemónia létrehozását szolgáló eszköznek” – fogalmazott Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének volt vezetője.

Qubit: Kezdjük rögtön az írás első állításával: ön szerint az Orbán-rezsim miért hagyja, hogy tönkremenjen a közoktatás?

Knausz Imre: Nincs neki belőle politikai haszna. Az oktatáson keresztül nem tudja legitimálni a hatalmát. A korábbi diktatúrák – például a szocialista időszakban is – fontosnak tartották az oktatást, mert ideológiát lehetett vele közvetíteni, és a segítségével meg lehetett teremteni a kulturális hegemóniát. A helyzet mára megváltozott, az oktatás mára annyira kevéssé hatékony eszközzé vált, hogy egy korszerű diktátor nem lát benne fantáziát, és épp ezért anyagilag sem érdemes ebbe beruházni.

Ezt hogy érti? Miben változott meg ennyire a világ?

A gyerekek mindennapi kultúráját alapvetően a média világa határozza meg, emiatt pedig nagyon nagy mértékben megnőtt a távolság aközött, amilyen világban a gyerekek élnek, és amit az iskola nyújtani tud nekik. Én azt látom, hogy nemcsak Magyarországon vagy Kelet-Európában, de máshol sem történt az oktatásban igazán hatékony alkalmazkodás a megváltozott viszonyokhoz. A gyerekek igazi élete eddig sem az iskolában zajlott, de most már nem is azt tekintik igazságnak, amit az iskolában hallanak, hanem azt, amiben ők élnek, és ami egy teljesen más világ. Ráadásul az idősebb nemzedékek számára mára követhetetlen, hogy mi is történik a gyerekeik kulturális közegeiben.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy régen a tudást leginkább a tanár adta át, ma pedig megszerezhető az interneten keresztül is, és emiatt egyébként a tanári szerepnek is változnia kéne?

Ez így van, de szerintem a tudást onnan sem szerzi meg a legtöbb gyerek, mert nem érdekli őket. Ez persze függ a társadalmi helyzettől is, a magasabb státuszú gyerekek továbbra is meg fogják szerezni a tudást, a műveltséget, de régen a munkásosztálynak volt mozgalma, ami a műveltség megszerzését, a tudást nagyon fontosnak tartotta. A szakszervezeteknek vagy a szociáldemokrata pártoknak a művelődés, a világ megismerése fontos dolog volt, hiszen a tudással rendelkező ember tud kiállni az érdekeiért.

Ma már az iskolának az a fontos funkciója sem működik igazán, hogy tekintélyt adjon a tudásnak és azoknak, akik ezt sikeresen megszerezték. Még mi is úgy voltunk vele annak idején, hogy tiszteltük a jó tanulókat, ha másért nem, azért, mert az utolsó pillanatban róluk lehetett leírni a leckét, vagy gyorsan elmondták a szünetben, hogy mi a legfontosabb tudnivaló, ha mégis kihívnak felelni. Vannak „okosak”, akiknek érdemes hallgatni a szavára: ez egy fontos lecke volt, és úgy tűnik, a demokráciának is előfeltétele ezt elsajátítani, mert a demokrácia részben arról szól, hogy hallgatunk a felkészültebbekre, hiszünk nekik. Ha az oktatásnak ez a funkciója is kiüresedik – és ma nagyjából itt tartunk –, akkor az közvetlenül fenyegeti a demokráciát. És valóban: ma a populista vezetők azon versengenek, hogy ki tudja jobban kiszolgálni a tömegek közvetlenül megnyilvánuló igényeit.

Mit ért műveltség alatt, és miért tulajdonít neki ekkora jelentőséget?https://qubit.hu/2023/08/17/miert-hagyja-az-orban-rezsim-hogy-tonkremenjen-az-iskola