A Libertate ’89 – Nagyszeben az 1989-es romániai kommunista rezsimet megdöntő forradalom eseményeit dolgozza fel, felidézve azokat a napokat, amelyekben a Ceausescu ellen fellázadt tömeg oldalára átállt hadsereg összecsapott a diktátort védő Milíciával és Securitatéval.
A szeptemberi miskolci vetítésen jelen lesz Tudor Giurgiu rendező, Lemhényi Réka vágó és Berger József producer is.
A szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményben felidézik, hogy a film nemzetközi premierje a Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol múlt pénteken elnyerte a Nemzetközi Artmoziszövetség (CICAE) különdíját. Az NFI támogatásával készült alkotást Magyarországon novemberben mutatják be a mozik.
Pontos kép a káoszról
Tudor Giurgiu rendező a filmmel kapcsolatban kiemelte, hogy az 1989-es forradalmat a román társadalom a mai napig nem dolgozta fel, mivel a lezárás aktusa, amelynek a kommunista rendszer leverése után meg kellett volna valósulnia, soha nem történt meg. Mint fogalmazott,
a filmmel az a célom, hogy pontos képet fessek az akkori káoszról, másrészt, hogy magyarázatot adjak arra, hogy az igazi gyilkosokat miért nem vonták évekig felelősségre.
A rendező a forgatókönyvet Cecilia Stefanescuval és Napoleon Helmisszel közösen jegyzi. Az operatőr Alex Sterian, a vágó Lemhényi Réka. A főbb szerepeket román színészek alakítják, de erdélyi magyar színészek, köztük Bíró József, Dimény Áron és Deák Zoltán is láthatók a filmben. Az alkotás vezető producere Oana Giurgiu (Libra Films), a magyarországi koprodukciós partner Mythberg Films részéről pedig Berger József – áll a közleményben.
Tudor Giurgiu, aki rendezőként és producerként is számos sikeres filmet jegyez, valamint koproducerként olyan magyar filmekben is részt vett, mint az Aglaja és a Spirál, korábban a Miért én? című filmjével járt már a CineFesten.
Meg ott vannak a romániai cigányok, parák. Le kellett zárni a kommunista korokat,hogy jöjjenek Wass Albert nevével a világ-Monarchia .
Hiába a vakarózás, az egy jól megszervezett puccs volt. 😛
akárcsak az ukrán
„Oroszország, egy 30 éve tartó megalázási folyamatnak tesz most pontot a végére.
Megkockáztatom, ha a kedélyek lecsitulnak, a mostani és ezelőtti ukrán kormányokat, politikai szereplőket a maradék Ukrajnán belülről fogják bíróság elé állítani, hogy Amerika ostoba bolhájaként addig pattogott a medve orrán, amíg elveszti lényegében mindazt, amit meg nem érdemelten, potyára megkapott és nem akármiről van szó.
Az Ukrán állam, nem honfoglaló háborúkban alapozta meg határait, hanem a nagyhatalmi politikai pillanatérdekek és részeg diktátorok adományaiból verbuválta össze rendkívül értékes területeit. Nem is volt rá képes, hogy megbecsülje azokat és a benne lakó népeket.
Az Ukrán politika az elmúlt évtizedben olyan pofátlan ívet öltött, olyan vakmerő orosz ellenességet szított, ami józan ésszel felfoghatatlan. Ezért, elveszti a területének legértékesebb részeit, búzatermő vidékének akár kétharmadát, szinte az összes bányáit, gáz és olajmezőit, tengeri kikötőit, lakosságának nagy részét. Megérte Amerika csicskás szócsövének lenni Európában? Arra mérget vehet mindenki, hogy Oroszország, orosz vérrel visszaszerzett területekből egy talpalatnyit sem fog juttatni senkinek. Biden kormány menni fog, Zelenszkij kormány menni fog, és menni fognak a szankciók is, ami maradni fog, az a nagy Oroszország, olajával, gázával, búzájával és az atombombáival is. Aki nagy és erős, táplálja a Föld lakosságának egyharmadát, fűti Európát, azt illene tisztelni. Hát nem illették az urak tisztelni, akkor megtanulják félni.
Kasler Árpád írása”