Amikor Fiáth Attilát arról kérdeztük, Tokaj-Hegyalján miért vált alapvető dilemmává, hogy a hagyományos furmint vagy hárslevelű szőlőfajtákat felváltsák-e a pezsgőgyártásra alkalmasabb pinot noir vagy chardonnay fajtákra, a szakember azt mondta, hogy azt már régóta látni lehetett, milyen irányba változik a fogyasztói igény, és ennek lényeges eleme volt, hogy a fiatalok nem kedvelik a nehéz borokat.

A borászok többsége viszont ignorálta ezeket a szempontokat, mondván, a fiataloknak úgysincs pénzük. Csakhogy így elvesztették a fogyasztóik utánpótlását. A fiataloknak nincs szükségük olyan italra, amely stílusában, megjelenésében és marketingjében sem hozzájuk szól. Ők jó minőségű, könnyen iható, jól hozzáférhető frissítőre vágynak, nekik életérzést kell adni, és nyitottak az újításokra. Ezzel szemben „maradi, tradicionális szemlélet” tapasztalható a borvidékeken, magyarázta a szakember.

Átütő sikert egyelőre a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, Rókusfalvy Pál sem tudott elérni. Neki a saját etyeki birtokán már minden pezseg, de országos szinten még nem történt meg a termékreform. Az év elején alakult állami cég, a Magyar Bormarketing Ügynökség augusztusban indította el első kampányát, a Buborékok nyarát, amely az Y és a Z generációt célozza meg. Pezsgőket, habzóborokat, újragondolt fröccsöket népszerűsítenek a fiatalok körében.

Ez már a nemzeti bormarketing-stratégia operatív megvalósítása – mondta a HVG-nek Rókusfalvy, tehát a beígért dokumentum elkészült, bár annak tartalmát a szakemberek nem ismerik, így például Fiáth Attila sem. A kormánybiztos a tokaji megújulás dilemmáira válaszolva úgy fogalmazott: „A stratégia egyértelműen támogatja, hogy a trendekre építő innováció a termékfejlesztés szintjéig hasson, azonban ez a törekvés a történelmi borvidékekre jellemző termékeket, tehát a klasszikus oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borokat nem érinti.”

A központi marketingnek már csak azért is szerepe lehet, mert miközben a spiritek és a sörök esetében néhány globális, de minimum regionális márka létezik, a borászatok száma szinte végtelen. Ráadásul Magyarországon 22 borvidék van rengeteg szőlőfajtával, vagyis rendkívül nehéz kommunikálni a választékot. A másik alapvető probléma, hogy nincs összefogás a szakmában, holott külföldön, például Ausztriában ez segítette ki a bajból az ágazatot, miközben olyan új régiók jönnek fel, mint az olaszországi Puglia vagy Campania.

Itthon a kétezres években egy ember évente még átlagosan 30-35 liter bort fogyasztott, most már 20 litert is alig. Arra a kérdésre pedig, hogy egészségügyi szempontból nem örülni kellene-e ennek, Fiáth azzal érvelt, hogy a borfogyasztás csökkenése nem azt jelenti, hogy a magyarok vagy akár csak a fiatalabbak kevesebbet innának. Az égetett szeszt tartalmazó koktélok nagyon mennek, az energiaitalokra hatalmas a kereslet, és éppen a legegészségesebbnek tartott szeszes ital szenvedi meg a piac átrendeződését.http://hvg.hu