dr. Jogg Zsolt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője elmondta, a nyomozás során került sor a gyanúsítottkénti kihallgatására annak a személynek, aki a pince bontás, bővítés kivitelezője volt, aki vállalta a munka elvégzését, amely aztán oda vezetett, hogy 2022. augusztus 31-én a szakszerűtlen bontás miatt a három személyre a több tonnás szikladarab rázuhant.
A gyanúsításban, mint történeti tények kerültek felsorolásra a nyomozás során eddig már igénybe vett munkavédelmi, geológus szakértő vélemények, amelyek szakmai szabályszegéseket állapítottak meg. Ezen szakmai szabályszegések ok okozati összefüggésbe hozhatók a balesettel, így a három férfi halálával.
Nem volt előkészítve
– A gyanúsított annak ellenére vállalta el a kivitelezési tevékenységet, hogy nem győződött meg kell-e építései engedély hozzá, illetve rendelkezésre áll-e ilyen engedély. Nem készült geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálat. A kivitelezési tevékenységet úgy kezdte el, hogy nem volt egészségvédelmi, biztonsági, bontási terv, kockázatértékelés. A munkavállalókat nem látta el egyéni védőeszközökkel, munkavédelmi oktatásban nem részesítette őket. Nem gondoskodott az egészséget megőrző és veszélymentes munkakörnyezetről. Így nem gondoskodott a leeső tárgyak elleni védelemről, nem győződött meg a pince állékonyságáról, nem biztosított megfelelő dúcolást, alátámasztást. Ezek miatt megállapítható a szakmai szabályszegés – mondta el dr. Jogg Zsolt.
boon.hu infó
És ki volt az a” laikus” megrendelő,aki mindezt elnézte,engedte.Legalább annyira felelős,mint a kivitelező,ha nem jobban.A törvény erről is egyértelműen rendelkezik!
Az építtető feladatai és felelőssége
Építtető fogalma: minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki (amely) az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendeli, és az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja is [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. §].
2006. május 1-jétől leginkább az építtetők felelőssége nőtt meg, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy a jogalkotó a leglátványosabban ezt a részt bővítette ki. Míg korábban a jogszabály alapján az építtető azért volt felelős, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt megvalósuljanak, az építési törvény 43. § (1) bekezdése szerint – e mellett – az építtető felel:
a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve
b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért,
c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért,
e) az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért,
g) azért, hogy az építési napló – jogszabályban meghatározott esetekben – a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon,
h) az építési törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért
i) – a kivitelezővel együttesen – az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladék elszállításáért, a környezet és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában történő átadásáért, a környezetben okozott károk megszüntetéséért [1997. évi LXXVIII. tv. 43. §].
…….A Kivitelezési kódex kiegészítette az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az építtető feladatait, amelyek a következők:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése,
b) a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása,
c) a megfelelő tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása,
d) az építési engedélyhez nem kötött, felelős műszaki vezető irányítása nélkül végezhető tevékenységek esetében az építési szakmunkás kiválasztása,
e) az építési napló ellenőrzése,
f) a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése,
h) a jogszabály által meghatározott esetekben gondoskodni az építtetői fedezetkezelő közreműködéséről [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 43. §].
Az építtetőnek tudnia kell azt is, hogy az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól, így adott esetben az építési engedély megszerzése még nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy az építtetőnek az építkezés megkezdésére – a vonatkozó bejelentéseket követően – jogosultsága is van (szövegszerűen az 1997. évi LXXVIII. tv. 37. §-ában rögzített szabály volt, jelenleg az Étv. már nem tartalmazza, de ettől függetlenül még érvényesül).
De gyorsan hátrakerült ez a poszt!
Talan szólt (fenyegetett) vagy tejelt a megrendelő ? Pedig az igazság úgyis kiderül,nem sikerült minden iratot eltüntetni.