Csütörtöktől szombatig tart az V. Budapesti Demográfiai Csúcs, ami a szervezők szerint „a demográfiai kérdések legjelentősebb nemzetközi stratégiai fóruma 2015 óta”. Hogy valójában milyen haszna és mennyi értelme van egy ilyen tanácskozásnak, amelyen politikusok, egyházi és vállalati vezetők vesznek részt – a csütörtöki nyitónap első programjai között egyházi áldás, valamint Sahiba Gafarova azeri házelnök beszéde szerepel –, nehéz megmondani. A meghívottak között mindenesetre számos olyan politikus van, mint Meloni olasz miniszterelnök vagy Vučić szerb elnök, akik személye inkább arra utal, hogy a konferencián szintén részt vevő Orbán Viktor politikai pr-jának a része, mintsem valódi problémamegoldást szolgáló tanácskozás.

Pedig a téma fontossága elvitathatatlan, elég megnéznünk, hogyan alakult és hogyan fog alakulni a KSH prognózisa szerint Magyarország népessége. A Központi Statisztikai Hivatal honlapján elérhető egy interaktív korfa, amely Magyarország népességének nemenkénti korösszetétel-változását mutatja be 1870-től kétszáz éven át, 2070-ig. Az adatsor a népszámlálások, a KSH statisztikai évkönyvei és belső adatbázisa, valamint a 2024–2070 közötti időszakra a statisztikai hivatal idén készített népesség-előreszámításának adataiból áll össze.

Az előrejelzés elkeserítő: a népesség folyamatos és gyorsuló ütemű fogyatkozását, valamint súlyos elöregedését vetíti elő.

Ráadásul a kilátások rosszabbak, mint néhány éve.Az Eurostat 2006-os előrejelzésében még az szerepelt, hogy Magyarország népessége 2050-re esik 8,915 millióra, míg a 9 millió alá csökkenést a KSH akkori előreszámítása 2045-re tette. Ehhez képest a mostani korfa szerint pont húsz év múlva, 2043-ban megy újra 9 millió alá Magyarország népessége.

A népességfogyás az előrejelzés szerint egyfelől gyorsulni fog az évek előrehaladtával, másfelől, mint a fenti képen is látszik, a fiatal, de főleg a középgenerációk eltűnésével jár együtt. A statisztikai hivatal úgy számol, hogy 2043-ban 8 985 516 fő lesz a magyarországi népesség, aminek negyede (24,86 százaléka) 65 év fölötti, míg csaknem ötöde 70 év fölötti lesz. Idén a 65 év fölöttiek száma még épp csak 20 százalék fölötti, a 70 év fölöttieké 13,82 százalékos.

A fiatalok száma ellentétesen változik. Idén a 15 év alattiak a népesség 15,73 százalékát alkotják, tíz év múlva ez 15,25 százalék, húsz év múlva 14,89 százalék lesz. Még látványosabb az aktív korosztály létszámának csökkenése: a 20-60 évesek száma a mostani csaknem 55 százalékról 50 százalékra esik.

A népességfogyást a következő évekre meglepően csekélyre teszi a KSH. Ahhoz képest, hogy az idei havi gyorsjelentések szerint az első hét hónapban 24 ezer fölött volt a természetes fogyás, a KSH előreszámításai szerint idén csak 5950-nel csökken az ország népessége (ami az el- és bevándorlók kedvező egyenlegéből adódhat).

A népességfogyás a következő években is enyhébb lesz, az előreszámítás szerint csak 2029-ben éri el az évi húszezret. Onnan a 2040-es évekre évi 40 ezer fölé emelkedik, a 2060-as évekre pedig 50 ezer közelébe. Ez azt jelenti, hogy akkor már évente egy Dunaújváros vagy Eger nagyságú város népessége tűnik el az országból.

A magyarországi népességfogyás miatt az ország lakosainak száma sorra esik majd évtizedes történelmi mélypontokra. Az előreszámítás szerint 2038-ban 9,216 millióan élünk majd itt, nagyjából annyian, mint az 1949-es népszámlálás idején (akkor 9,204 milliót számoltak).

A 9 milliós szint alá 2043-ban (ha pontos az előreszámítás) több mint száz év után esik Magyarország népessége: az 1941-es népszámláláson még 9,3 millió főt számláltak. Előtte 1930-ban volt népszámlálás, akkor 8,61 millió lakosa volt az országnak, az előrejelzés szerint 2051-ben nagyjából ismét ennyi lesz.