Megjelent egy piros Opel Combo a miskolci menhely előtt

A Miskolci Állatsegítő Alapítvány (MÁSA) közösségi oldalas bejegyzése

Kedves Állatbarátok!

Muszáj leírnunk az imént történteket.

Délben megjelent egy piros Opel Combo a menhely előtt, és az autóból kiszálló idősebb hölgy azonnal fennhangon vádaskodva közölte, hogy Borsodszirákon lakik a település végén, és onnan behozott egy kóborkutyát. Ő már befogadott 5 kutyát, ezt a kutyust most azonnal vegyük át…

Most. Azonnal. Esélyünk sem volt vele szemben, meg sem hallgatott minket, hiába próbáltuk vele megértetni, hogy állandó helyhiánnyal küzdünk, a bentiekért felelősséggel tartozunk. Semmilyen információt, segítségnyújtást nem volt hajlandó meghallgatni, ne adj’ Isten elfogadni, csak egy opció lebegett a szeme a előtt: itt hagyja a fiatal, oltatlan kutyát.

Vádaskodások és kiabálás közepette kivette a kocsiból és nemes egyszerűséggel a menhely kapujához kötötte a bull fajtajellegű, épp tüzelő fiatal szukát és teljes nyugalommal elautózott… Azt gyanítjuk, hogy saját kutyáról van szó, jól táplált, kedves kis jószág. Csak már nem kell.

Vagy ha nem saját kutya, azt sem tudjuk, hogy esetleg ez a hölgy a településén érdeklődött-e, hogy van-e gazdája a kutyának, vagy hogy szerinte mióta kóborol a kutya. Semmit sem tudtunk meg, ritkán tapasztalunk ennyire elkeserítő hozzáállást. Vajon ma Magyarországon ez állatbarát viselkedés?

Aki ismer minket, tudja és érti, hogy mi sem vagyunk mindenhatóak, állandó jelleggel férőhely gondjaink vannak. Ha csak egy percet adott volna, hogy elmondhassuk, segítünk, de időre van szükségünk, csak addig tartsa már a kutyát, amíg legalább 1 oltás védi; vagy hogy a régióban szerencsére már több állatvédő szervezet is van, Borsodszirákhoz közelebb is (ezt csak azért írjuk le, mert az is többször elhangzott, hogy 30 kilométerről autózott ide saját költségen).

Az egész országban küszködnek a menhelyek, nagyon rossz a helyzet. A költségek az egekben, az örökbe fogadások száma a béka … alatt… A kutyában nincs chip, gondoljuk, hogy nincs oltása sem. Fiatal, 1 év alatti nőstény kutyus, mi Chance-nek neveztük el. És akkor most plusz egy kutyáért retteghetünk, hogy ne legyen parvós. Valószínűleg a hölgyet ez sem hatja meg…

A kamerafelvételek és a rendszám birtokában azért megtesszük a feljelentést.”

A hozzászólásoknál azonban találkozhattunk Juliannával, aki elismerte, ő vitte oda a kutyát, ő a történetben szereplő hölgy. “Azért vittem Önökhöz, mert Önöket támogatom és nem az edelényieket! Önök meg azt értsék meg, hogy nem maradhatott itt a kutya tovább, mert a szomszédokkal pattanásig feszült lett a hangulat a kerítés szétszedés, kert tönkretétel végett és még hagy ne soroljam! Igen is büszke vagyok rá, amit tettem, mert bevihettem volna éjszaka is, vagy elengedhettem volna bármely faluba, úgy mint ahogy az előző “gazdája” tett. Önöknél van esélye, hogy új normális gazdája legyen, mint ahogy azt már olvastam is a kommentekben! Nem tettem semmi rosszat, a kutyának csak jót akartam, a tettemért vállalom a felelősséget! Én vittem oda és nem volt nagypofám! Csak segíteni akartam a kutyán!” – írta Julianna.

Az állatmenhely véleménye azonban nem változott:

“Kedves Julianna, nagyon sajnáljuk, hogy Ön még büszke is arra, amit tett…

Ha csak egy percet adott volna, hogy elmondhassuk, segítünk, de időre van szükségünk, csak addig tartsa már a kutyát, amíg legalább 1 oltás védi; vagy hogy a régióban szerencsére már több állatvédő szervezet is van, Borsodszirákhoz közelebb is (ezt csak azért írjuk le, mert az is többször elhangzott, hogy 30 kilométerről autózott ide saját költségen). “