Az európai országokon belül is változó a reakcióidő. Azokból az európai államokból, ahol sok rendőr dolgozik a kibervonalon, akár egy-két órán belül is megkaphatják a magyarok a választ, de ahol kevés a szakember, ott ez hosszadalmasabb.
Az efféle eljárásokat úgy lehet felgyorsítani, ha a magyar rendőrök is mindent megtesznek, hogy egy külföldről érkező kérelemre minél gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak. Egy egykori rendőri vezető lapunknak azt mondta, hogy ezekben az ügyekben a magyarok tényleg gyorsak szoktak lenni. Megesett, hogy a franciák kértek valamit, és a Borsod megyeiknek kellett volna válaszolniuk, ám a minél gyorsabb reagálás miatt az ügyet átvette a Nemzeti Nyomozó Iroda, így a franciák pikk-pakk megkapták, amit kértek.
És ha egy országnak jó a híre ezen a téren, akkor azt a többi állam értékeli és hasonló kérés esetén viszonozza azt. Persze vannak olyan államok, amelyek csak akkor együttműködőek, ha az érdekükben áll, forrásaink ezek közé sorolják Oroszországot, márpedig az orosz kiberbűnözők világszerte hírhedtek.
Ez nem jelenti azt, hogy a kiberbűnözők ellen ne lehetne hatékonyan fellépni, ám erre is leginkább akkor van esély, ha azt a rendőrök valamilyen nemzetközi együttműködés, azaz egy nagyobb projekt keretében teszik.
Néhány évvel ezelőtt például egy olyan szervezett bűnözői csoportot kapcsoltak le, akik leginkább amerikai cégeket vettek célba. Ez a csoport az úgynevezett business e-mail compromise néven ismert csalásra szakosodott. Ennél a módszernél a csalók elhitetik a kiszemelt cég egyik, pénzátutalásra jogosult munkatársával, hogy ők a kereskedelmi partnerük, de megváltozott a számlaszámuk, az áldozat pedig a csalók számlaszámra utalja a pénzt. A felszámolt bűnszervezetet oroszok irányították, de a csoportnak magyarok is dolgoztak, mégpedig olyanok, akik nem voltak ismeretlenek a szervezett bűnözői köröket ismerő rendőrök előtt.
Az első olyan ügyet Magyarországon, amelyben a hatóságok bitcoint foglaltak le, szintén nem lehetett volna felderíteni külföldi segítség nélkül. Annak az ügynek a főszereplője egy olyan magyar férfi volt, aki amfetaminlabort üzemeltetett. Amikor a rendőrség látókörébe került, kereket oldott és Szlovákiába tette át a székhelyét. A szlovákoknál létrehozott egy saját online platformot a drog értékesítésére, de már nem a magyar kilenseinek, hanem osztrákoknak értékesítette a kábítószert. Egy idő után az osztrák rendőrök rájöttek, hogy az eladásból származó pénz Magyarországra kerül, ekkor kérték a magyar kollégáik segítségét. És ez volt az a pont, ahol kiderült, hogy az osztrákok látókörébe került elkövető és a magyar szökevény ugyanaz a személy, noha a két ország hatóságai előtt más-más néven volt ismert.
Az online pedofil hálózatok felszámolása is elképzelhetetlen nemzetközi együttműködés nélkül. A legtöbb magyarországi eset is egy-egy nagyobb nemzetközi hálózat felszámolása során bukik ki.
Legutóbb tavasszal számolta fel a Nemzeti Nyomozó Iroda egy dark weben működő hálózat magyar tagjait. Akkor is a TEK csapott le egyszerre nyolc különböző helyszínen. A magyar társaság vezetőjét az Interpol és az Europol segítségével sikerült beazonosítani. Rendőrségi forrásaink szerint a pedofilok elleni küzdelem azért is nehézkes, mert rájuk jellemző leginkább a nagyon mély konspiráció.
Bár a főleg dark weben működő pedofil közösségekben igyekeznek jelen lenni a fedett nyomozók, egy ilyen munka mentálisan is nagyon megterhelő. Ezekbe a fórumokba gyakran csak úgy lehet bekerülni, ha a felhasználó valamivel “bizonyítja”, hogy közéjük tartozik. Noha a fedett nyomozók bírói engedéllyel bizonyos bűncselekményeket büntetlenül elkövethetnek a munkájuk miatt, egy-egy ilyen beépülés mindig komoly kihívást jelent nekik.
Sorozatunk második részében azt mutatjuk be, milyen hatással van a magyarországi kábítószer-kereskedelemre az illegális online drogpiac.
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!