5-nél is több szakmai kifogást nyújtottak be civilek a megyei kormányhivatalhoz az alsózsolcai akkumulátorbontó megépítése ellen
A falubeliek Őrszem néven civil őrjárat indítottak, hogy ellenőrizhessék, mi történik a tervezett telephelyen, amelynek egyelőre semmilyen engedélye nincs a beruházáshoz.
Szakmaiatlan, értékelhetetlen, dilettáns, nevetséges – így fogalmaztak szakértők és környezetvédők a szlovén Andrada Group Kft. Alsózsolcára tervezett akkumulátorbontó és feldolgozó üzemével kapcsolatban eddig benyújtott tervdokumentációkról.
Három három civil szervezet – az Alsózsolcáért Környezetvédelmi Egyesület, a Zöld Arnótért Egyesület és a Zöld Kapcsolat Egyesület – csütörtökön Miskolcon közös sajtótájékoztatón jelentette be: több mint 15, szakmailag megalapozott észrevételt nyújtottak be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal környezetvédelmi főosztályára, kifogásolva egyebek között,
hogy a beruházók semmilyen előzetes hatástanulmányt nem készítettek, „összelapátolt” dokumentációt nyújtottak be olyan műszaki rajzokkal, amelyeket szerintük egy hetedikes általános iskolás jobban le tudott volna skiccelni.
Mindezen túl a civilek az illetékes megyei főügyészségen is elindítottak egy eljárást, mivel nemrég kiderült számukra: az eddig sérülékeny és védett ivóvízbázisként nyilvántartott, s a jelenlegi közhiteles dokumentumtárakban is így szereplő tervezett építési helyszínt
2018-ban az Észak-magyarországi Regionális Vízművek kezdeményezésére a megyei katasztrófavédelem kivonta a védettség alól.
A környezetvédők a határozatok alapján kiderítették: öt évvel ezelőtt az a budapesti IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. kezdeményezte az átminősítést – arra hivatkozva, hogy bányatavak nyitását tervezik beruházók – amelyik
a bátonyterenyei, a szigetszentmiklósi és most az alsózsolcai akkumulátor bontóüzem előzetes tanulmánytervét is elkészítette.
A zöld szervezetek szerint ez nem lehet véletlen, s arra utal, hogy már évekkel ezelőtt tudta a kormány, hogy az ország mely pontjain lesznek akkumulátorbontó vagy épp akkumulátorgyártó cégek. A dokumentációk elkészítésében közbenjáró cégek, s mint utóbb kiderült, állami szervezetek – mint amilyen az alsózsolcai esetben a vízmű és a katasztrófavédelem – pedig igyekeztek ezek útjából előre elsöpörni a lehetséges akadályokat.
Elhangzott:
attól, hogy papíron az érintett terület nem tartozik a sérülékeny és védett vízbázisok közé, a valóságban más a helyzet.
F. Nagy Zsuzsa, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke úgy fogalmazott: ha ebből az akkumulátorbontó üzemből bármilyen nehézfém bekerül a talajba, és eljut a vízbázisig, akkor az egy visszafordíthatatlan folyamat lesz, hiszen gyakorlatilag fél Borsod megyét a térséghez köthető vízmű-hálózat látja el ivóvízzel. Gyenes Gáborné, a Zöld Arnótért Egyesület elnöke emlékeztetett: a benyújtott dokumentáció alapján sem fokozódik a biztonságérzetük, hiszen abból eleve nem állapítható meg,
hogy a szlovén cég rendelkezik-e megfelelő kompetenciákkal, dolgozott-e valaha veszélyes akkumulátorokkal.
Ráadásul egy olyan üzemcsarnokban akarják Alsózsolcán a tevékenységüket folytatni, amelynek egy részében jelenleg a Magyar Posta elosztó-logisztikai depója található, s amely építményt öt évvel ezelőtt nem veszélyes hulladékhasznosító tevékenységre tervezték.
Urbán Erika, az Alsózsolcáért Környezetvédelmi Egyesület képviselője bejelentette: online petíciót indítottak a tervezett beruházás ellen, a falubeliek pedig Őrszem néven civil őrjárat indítottak,
hogy ellenőrizhessék, mi történik a tervezett telephelyen, amelynek egyelőre semmilyen engedélye nincs a beruházáshoz.
Nincs nyilvános nyoma annak a „forradalmi” megoldásnak, amellyel környezetbarát módon bontanának akkukat Alsózsolcán
A céghálóban is akadnak furcsaságok.
„Nem másról, az életünkről van szó” – Félnek a helyiek, két petíciót is indítottak az alsózsolcai akkubontó építése ellen
Egy idén januárban hárommillió…
Az eljárásra várnak a szlovének
Közleményben reagált a három környezetvédő egyesület sajtótájékoztatójára az Andrada Group – tette közzé a minap.hu. A szlovének közölték: a beruházási terv jelenleg a környezetvédelmi hatóságok előzetes vizsgálati eljárásán megy keresztül, melynek része a technológia, a gyártási folyamatok és a berendezések vizsgálata, célja pedig azt eldönteni, hogy a tevékenység olyan környezeti igénybevételt jelent-e, amely indokolja a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás, illetve egységes környezethasználati engedély iránti eljárás lefolytatását. Hozzátették: az eljárás lezárultáig nem nyilatkozhatnak.
Egy hozzászólás