Magyarország sereghajtó vagy az utolsók között szerepel az OECD oktatási jelentésében. Sem a fizetések, sem az oktatásra fordított összegek nem közelítik meg az OECD-országok átlagát, ráadásul a közös kiállásra való hajlandóság is messze Magyarországon a legalacsonyabb a vizsgált országok között. Egy elmaradt matekórát közben roppan rugalmasan kezelt egy biatorbágyi pedagógus: a nevezők gyöktelenítéséről szóló tananyagot videóra vette a diákoknak, akiknek az óra helyett a közösségi szolgálatról szóló bemutatón kellett részt venniük. Ha valaki átismételné a témakört, a videó elérhető a Youtube-on is.
A fidesz-szavazóknak elvileg 56 az identitásuk alapja. Saját magukat is elárulják, csak hogy tovább imádhassák Orbánt.
A szektájuknak egyetlen iránytűje van: a Főkolompos. Semmi más nem befolyásolja őket. Mintha hipnotizált drogos birkanyáj lenne
„Itt is érdemes a tényeknél maradni. Szó nincs arról, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna a rendszerből, bár a baloldal következetesen ezt mondogatja egy éve. Érdemes visszanézni, két évvel ezelőtt még négyezret mondtak. A tény az, hogy 2010 óta a tanulólétszám 13 százalékkal, a pedagóguslétszám pedig 3 százalékkal csökkent. A magyar köznevelésben a tanár-diák arány az uniós átlagnál jobb, ami persze nem jelenti azt, hogy nincsenek kihívások. Teszünk azonban annak érdekében, hogy ezeken úrrá legyünk.
Elindítottunk egy jelentős béremelést, bevezettük az új pedagógus életpályáról szóló törvényt, 2021-ben átalakítottuk a pedagógusképzés rendszerét, változtattunk a felvételin, és ez meg is hozta az eredményét: idén 67%-kal nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma, több mint tízezer hallgatót vettünk fel. Az előző kérdésére visszatérve, érdemes kitérni arra, hogy mit művel az ellenzéki dollármédia ezzel a nagyon kedvező, a »minden rossz, összeomlik a rendszer« narratívájába nem illő felvételi adattal. Először megírták, hogy talán valóban nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma, de a tanárképzésben csak 29 százalékos a növekedés. Az nem volt hír, hogy kétszer annyi az óvodapedagógus, kétszer annyi a tanító, pedig máskor ezeket is hiányszakmáknak nevezik.
Aztán megírták, hogy csak 5 fő jelentkezett kémiatanárnak, ami egyszerű hazugság, mert osztatlan képzésben 23 fő, osztott két féléves képzésben 24 fő, osztott négy féléves képzésben 20 fő,
és a szaktanárira – ez egy mesterszakra épülő egy éves képzés – valóban 5 fő jelentkezett, de ez csak az egyik képzési forma, ezeket a számokat össze kell adni, és kijön, hogy 72 fő jelentkezett és nem 5.”
„Összevont tanórák, képzetlen munkaerő, kevés megbecsülés – ilyen a pedagógushivatás Európában és Amerikában
Az oktatási rendszeréről híres Finnország meglepő módon az EU-s átlag alatt szerepel – mutatjuk, mekkora gondot okoz a tanárhiány a világon.
2023. szeptember 22. 16:25
Nem csak hazánkban, de Európa számos országában, sőt az Egyesült Államokban is nagy fejtörést okoz a kormányoknak az a jelenség, hogy egyre kevesebben választják a tanári pályát és egyre többen hagyják el a szakmát, ami már az oktatás minőségén is meglátszik. A különböző nyelvű sajtókból újra és újra visszaköszön a hazánkat is foglalkoztató kérdés: hogyan lehetne a fiatalokat a tanári pálya felé terelni, és mi kell ahhoz, hogy a diákok továbbra is színvonalas oktatáshoz jussanak?
Számos ország, azonos problémák
Az okok mindenhol gyakorlatilag ugyanarra vezethetők vissza:
alacsony fizetés, túlterheltség, egyre kisebb megbecsülés a diákok és a szülők részéről.
Eurostat: az EU összes országában komoly a baj
Az Eurostat 2021-es felméréséből kiderül, hogy az unió összes országában komoly a baj. Az egy tanárra jutó diákok számát tekintve Görögország áll a legjobban, ahol egy pedagógusra kicsit több mint 8 tanuló jut átlagosan. A 12,1-es EU-s átlagnál jobban teljesít Magyarország is, ahol egy tanárra 10,6 diák jut. Ezzel a nyolcadik legjobb helyen állunk, megelőzve az összes skandináv országot, de a szomszédaink közül is csak Ausztria és Horvátország előz meg néhány tizeddel.
Az oktatási rendszeréről olyan híres Finnország meglepő módon az EU-s átlag alatt szerepel. Egy finn tanárra átlagosan 12,8 diák jut.
A helyzet a koronavírus járvány idején kezdett el rosszra fordulni, ami után a finn pedagógusok közel hatvan százaléka a pályaváltoztatást fontolgatta. Különösen rossz helyzetben van még Németország, Franciaország és Hollandia is. Míg a szomszédos Belgium igencsak előkelő helyen szerepel, Hollandia a sereghajtó a tanár-diák arány tekintetében.
Év eleji pánik: ki fog tanítani?
Egyáltalán nem csak hazai jelenség, hogy az új tanév közeledtével rémisztőbbnél rémisztőbb statisztikák kerülnek elő az oktatás helyzetét illetően. Csakúgy, mint idehaza, Franciaországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban, de még Amerikában is
nagy az aggodalom, hogy az új nemzedékek nem fognak megfelelő oktatásban részesülni.
„A tanévkezdés pillanatában több ezer tanár hiányzik” – írja cikke bevezetőjében a francia Capital nevű lap. Szeptember 4-én kezdődött az oktatás több mint 12 millió tanuló számára, akikre összesen 853 700 tanár jut a magán- és a közoktatásban összesen. A kutatási, tanulmányi és statisztikai igazgatóság (Dares) becslései szerint 2030-ig 328 ezer tanár fog nyugdíjba menni, vagyis a jelenlegi oktatók egyharmada. Úgy, hogy mindeközben a szakma iránti lelkesedés folyamatosan csökken a fiatalok körében. A 2008-2009-es és a 2020-2021-es tanév között hatszorosára emelkedett a pályát önkéntesen elhagyók száma, vagyis azoké, akik úgy döntöttek, mégsem az oktatásban szeretnének dolgozni.
A cikk szerzője szerint ami még ennél is elszomorítóbb, a tanári állásra jelentkező jelöltek minőségi és mennyiségi visszaesése.
A közoktatásban idén meghirdetett 23 ezer állásból több mint háromezer betöltetlen maradt.
Bár az előző évhez képest valamelyest javult ez az arány, ez nem jelenti azt, hogy bármi is megoldódott volna. Csupán a jelöltekkel szembeni elvárások csökkentek. Sok intézmény belátta, hogy a legjobb diplomákkal rendelkezők más, jobban fizető állások mellett teszik le a voksukat.
Anglia
Nincs ez másképp Angliában sem, ahol a tanárok közel egytizede hagyta ott idő előtt az állami oktatást. A legutóbbi felmérések szerint egy év alatt összesen 40 ezer tanár döntött úgy, hogy nem folytatja a tanítást, és a betöltetlen helyek száma is rekord magasságú volt. Jack Worth, a Nemzeti Oktatáskutatási Alapítvány munkatársa szerint „rendkívül aggasztó”, hogy ennyi tanár távozik, bőven a nyugdíj korhatár előtt.
További politikai intézkedésekre van szükség a tanárok munkaterhelésének csökkentése és a tanári bérek versenyképességének növelése érdekében”
– idézi Worth szavait a Guardian.
Spanyolok
Spanyolországban jelenleg 80 ezer pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből. Itt az ideiglenes foglalkoztatás okoz viszonylag nagyobb gondot. Vannak olyan tankerületek, ahol a tanárok közel fele ilyen módon van foglalkoztatva, ami komoly létbizonytalanságot okoz, és ezért sokan nem választják ezt a pályát. A 2021-es Eurostat adatok óta ráadásul romlott a helyzet Spanyolországban, ahol most egy tanárra közel 15 diák jut.
A szakszervezetek újabb beruházásokat követelnek, és azt, hogy a kormány az EU-s pénzeket a lehető leghamarabb fordítsa az oktatás szolgálatába ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
Több iskolában is arra panaszkodnak, hogy már az előző tanévben sem sikerült betölteni egyes szaktanári pozíciókat. Mallorca egyik oktatási központjában például már tavaly sem volt informatika és német tanár. A 82 állásra pedig mindössze 66-an voltak.
Van olyan ország, ahol „minden kilencedik gyerek tanár nélkül marad”
Portugáliában alig kezdődött el az oktatás, már most újabb sztrájkokra készülnek a tanárhiány miatt. Több gyereknek iskolát kell váltania, mert az intézmények, ahová eddig jártak az új tanévben nem tudnak kinyitni. Hollandiában a legnehezebb a helyzet, ahol úgy kezdődik el az idei tanév, hogy minden kilencedik gyerek tanár nélkül marad.
Jelenleg összesen 10 ezer főállású tanár hiányzik Hollandiában, és az általános iskolák vannak a legrosszabb helyzetben.
Amerikában sem álmodik sok fiatal a tanári pályáról
Nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is megszenvedik a tanárhiányt. Egyre több államban okoz nehézséget, hogy megfelelő képesítésű tanárokat találjanak a betöltetlen állásokra. „Egyre kevesebb a jelentkező, és egyre kevesebb a képzett jelentkező a pozíciókra. Úgy látom, egyre nehezebb lesz találni valakit, aki képes felvenni a ritmust” – nyilatkozta egy tanfelügyelő a CNN-nek.
Ahogy Finnországban, itt is a koronavírus járvánnyal kezdődtek a tömeges felmondások, amelyek száma több államban továbbra is növekszik. Mivel egyre kevesebben tanulnak tovább a tanári szakokon,
az iskolák kénytelenek beérni az alulképzett munkaerővel is.
A Tanuláspolitikai Intézet (LPI) kutatása szerint országos szinten minden tizedik tanári pozíció betöltetlen, vagy nem megfelelő végzettségű személy látja el.
Tökéletes megoldás nincs, törekvések vannak
Franciaországban alkalmi szerződések kötésével próbálják pótolni a hiányzó órákat. Mivel az így alkalmazott emberek nincsenek státuszban, nem is kell feltétlenül a megfelelő akadémiai végzettséggel rendelkezniük az órák megtartásához. Elsősorban a magánoktatásban alkalmazzák őket, de tavaly már a közintézményekben is elérte a 10 százalékot az arányuk.
Vagyis minden tizedik tanár szerződéssel tanít a közoktatásban, és valószínűleg nem is rendelkezik tanári végzettséggel.
A másik megoldás – ami szintén nem kedvez az oktatás színvonalának –, a felvételi követelmények csökkentése. Már nem csak közepes, de kifejezetten rossz diplomákkal is felveszik a frissen végzett tanárokat a jobb állami intézményekbe is. „
Schiffer András: „Itt nem arról van szó, hogy ilyen sokan szeretik a narancsot, hanem, hogy ennyien utálják a moslékot.”
Orbán ügyvédje?Kit érdekel?
Akko’ azé védte azt a hölgyet, akit Böszme a parlamentben lesmárolt?
az amerikai követséget
minél nagyobb, és sikeresebb a hazugság, amivel rejtegetik a szarrakást, annál nagyobb kupac lesz az, ami képes áttörni a falat. És mert rejtegetik, nem megoldják, a rakás csak egyre nő.
Hogy a kurva életbe sikerült ezt az országot ilyen mélyre süllyeszteni, kérdezem én.
mi történt ezzel a néppel baszki?
önsorsrontó, buta, ostoba nemzet vagyunk, aki ragaszkodik hozzá, h a balsors nagyon sokáig tépje még.
de ez a nép nem is érdemes jobb sorsra
mindig is ilyen volt.
Nem tudnék egy olyan történelmi időszakot mondani a magyar történelemben, ami sikeres és előremutató volt.
Külföldön járva sem javul a magyarokról alkotott véleményem. Arányaiban szerintem több a szar ember, mint sok másik országban. Ha a magyarországi tapasztalatból csak a vállalkozókat vagy felsővezetőket nézem, akkor elég sokakkal kellett küzdeni a jogos pénzemért, sokan kerestek kibúvókat és csak a végrehajtói levélkor jött meg az eszük, felelősségvállalás nem sok helyen jellemző, hatékonyságnövelés helyett költségcsökkentési irányokat keresnek, a saját kis lábszagú egyéni érdekeik mindenben felülírják egy közösség, vállalkozás vagy az általuk állítólag úúúúgy de úúúúgy szeretett Magyarország érdekeit.
Ilyenkor röhögnöm kell a hazaffyakon
Szar emberek viszont szar emberekre bízzák az országot
a tanerőknél nem volt rendszerváltás
Milyen színűt tojik a fehér tyúk? | ELTE SZINTFELMÉRŐ
https://www.youtube.com/watch?v=DyZZIMwv9xY
Hát, így:
„A magyar ellenzék nem az összegfogás hiánya miatt veszítette el a 2014-es parlamenti választásokat. Az Orbán kormány ellenfelei olyannyira a kicsinyes és szövevényes „Összefogás szappanoperára” koncentrálták reményeiket, hogy közben szem elől tévesztették a lényeget: az elmúlt négy év után az ellenzéki pártok legalább egyikének, de minimum összességének a biztos szavazók kormányváltó többségét meg kellett volna hódítania. Ettől fényévekre vannak, és ez nem véletlen. A kormánypártoktól elforduló szavazóknak ezekre a lejáratódott személyekre és mondanivalókra nincs szüksége. Nem ezekre van szüksége. Érdemes megnézni: miért?”
A liberálisok bukása Magyarországon/parameter.sk/blog/pogatsa-zoltan/
Ja, 2023 van!
Eltakarodhatnál már az országból hazátlan senki, oda ahol „kevés a szar ember”
„Nem tudnék egy olyan történelmi időszakot mondani a magyar történelemben, ami sikeres és előremutató volt.”
Egy tanárra jutó tanuló.
https://www.hrportal.hu/images/uploaded/modules/journalsys/journalsys_files/15/contentadmin/153464/tanulo.jpg
Lehet vinnyogni a dollárbalfasz pedagőgösbubusoknak. 😛