Nem köteles többé szankciót kiszabni a hatóság környezetvédelmi szabályszegés esetén, sőt kifejezetten tilos többek között korlátozni, felfüggeszteni vagy jogellenes tevékenységtől eltiltani azokat, akik környezetvédelmi jogsértést követnek el, de szerződésben vállalják annak helyrehozását. Egy új veszélyhelyzeti kormányrendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy szerződéskötéssel megússzák a szankciót akár a legszennyezőbb cégek is. Nehéz elvonatkoztatni attól, hogy mindez összefüggésben van az akkumulátor-iparággal kapcsolatos botrányokkal, ugyanakkor még aggasztóbb, hogy a jogszabály beleillik a környezetvédelmi intézményrendszer szisztematikus gyengítését célzó intézkedések sorába. A WWF Magyarország nem ért egyet az új jogszabállyal, határozottan kéri annak azonnali visszavonását, és tárgyalásokat szeretne a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítéséről.

Egészséges környezetünk és biztonságunk a tét

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva több, a környezetvédelmi intézményrendszerünket gyengítő kormányrendelet született már – gondoljunk csak a védett természeti területen tarvágást lehetővé tevő tűzifarendeletre, vagy a Natura 2000 területek védelmét és ökológiai folyosók megőrzését felülíró kormányrendeletre –, olyanra azonban, ami a külső fenyegetésre hivatkozva belföldön akár közvetlen környezetbiztonsági kockázatot is jelenthet, eddig nem volt precedens. A környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló 432/2023. (IX. 21.) Korm. rendelet azonban olyan kockázatokat rejt magában, amiket vélhetően maguk a jogalkotók sem gondoltak át.

„A nyúlfarknyi kormányrendelet csupán két dolgot rögzít: egyrészt kijelenti, hogy a környezetvédelmi hatóság a jogsértést elkövető ügyféllel szembeni szankciót kiválthatja a jogsértés helyrehozatalát célzó szerződéssel, másrészt felsorolja azokat a szankciókat – például bírság kiszabása, tevékenységtől való eltiltás –, amiket a hatóság nem alkalmazhat a jogsértéssel kapcsolatos szerződés teljesítéséig. Mindez azt jelenti, hogy lesznek olyan – ismeretlen szempontok alapján kiválasztott – ügyfelek, akik akár súlyosan környezetkárosító tevékenységük ellenére sem kapnak semmilyen büntetést, miközben a kormányrendelet aránytalan munkát és felelősséget ró az egyébként is súlyosan kapacitáshiányos hatóságokra. Így a hatóságoknak kellene részletesen megszabniuk a környezetkárosítás helyreállításának mikéntjét, és ezzel számos új felelősség hárul rájuk, miközben a jogsértés elkövetője mentesül a szankciók és bizonyos felelősségek alól” – magyarázta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

„Ez nemcsak igazságtalan és egyenlőtlen helyzeteket teremt, hanem veszélyes is, hiszen a hatóságok csak a rendelkezésükre bocsátott információkra hagyatkozhatnak, viszont a szerződés tartalmáért már az ő vállukat nyomja majd a felelősség. A környezetkárosító moshatja kezeit, vagy akár azt is megteheti, hogy felszámolja a cégét, és utána már szinte lehetetlen lesz megtalálni a felelőst, akin számon kérhető a környezeti károk helyreállítása vagy akár a károsultak kártalanítása” – tette hozzá a szakértő.

A hatósági szerződés nem használható korlátlanul

A szeptember 22-től hatályos kormányrendelet a már megvalósult jogsértésekre is alkalmazható. Például a korábban hat alkalommal, összesen 100 millió forint körüli bírsággal sújtott bátonyterenyei akkumulátorhulladék-feldolgozó üzem esetében a hatóság annyi problémát talált, hogy felfüggesztette annak tevékenységét. Az új rendelet értelmében azonban a hatóság köthet olyan szerződést a céggel, amiben annak elég vállalnia, hogy bizonyos időn belül felhagy a jogsértő magatartással, így a szerződésben megállapított határidőn belül a cégnek már nem kell vezekelnie az emberi egészségre is súlyosan veszélyes szennyezések és baleseteket miatt, sőt az újabb jogsértés esetén újabb szerződésekkel válthatók ki a bírságok. (Hangsúlyozni kell, hogy jelen pillanatban ez csak egy elképzelt példa, de sajnos megkerülhetetlen ilyen módon bemutatni a problémát, mivel a kormányrendelet még nagyon friss, nem ismerjük az alkalmazási körét, csak azt, hogy mi mindenre ad lehetőséget.)

“A hatósági szerződés egy létező eszköz, és speciális esetekben jól használható megoldás. Ha a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítése a cél, vagy egy olyan környezeti probléma megoldása, amely az érintettek önhibáján kívül alakult ki, és minden szereplő a megoldásra törekszik, akkor a hatósági szerződés segít tisztázni a szükséges lépéseket, a felelősséget és az ütemezést. De a most megjelent jogszabály jelen formájában tágra nyitja az ajtót azelőtt, hogy az emberi egészséget és biztonságot kockáztató, a szennyező hibájából bekövetkező súlyos környezetkárosításoknál is megúszható legyen a büntetés, és fellazítja a közigazgatási szankcióknak azt a funkcióját, hogy a jogsértő és környezetromboló magatartástól visszatartson és elrettentsen. A jogszabály jelenlegi szövege semmilyen környezetvédelmi garanciát nem tartalmaz, így lényegében bármilyen súlyú szabályszegés esetében megúszható a felelősségre vonás” – részletezte a szakértő.

“Egyébként is súlyos probléma az egész világon az a gyakorlat, hogy a cégek lényegében beárazzák a bírságok költségeit, és amennyiben az alacsonyabb, mint a várható profit, nem tesznek megfelelő intézkedéseket a jogszerű működésük érdekében. Emiatt a WWF Magyarország többször megfogalmazta már, hogy súlyos környezetvédelmi szabályszegések esetén a tevékenység felfüggesztése, esetlegesen megtiltása az egyetlen érdemi visszatartó erejű szankció, hisz az egyértelműen profitarányos veszteséget okoz. A veszélyhelyzeti kormányrendelet azért is elfogadhatatlan, mivel a szerződéskötéssel egyidejűleg kizárja ezek alkalmazásának lehetőségét” – mondta Dedák Dalma.

Sajnos nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a kormányrendelet összefüggésben van az akkumulátor-iparággal kapcsolatban felmerülő botrányokkal, de fontos kiemelni, hogy nem tudhatjuk előre, hogy milyen esetekben alkalmazzák a büntetés helyetti szerződéskötés lehetőségét.