Az őssejt levétel nem pusztán felesleges, hanem kimondottan káros

Az őssejt levétel nem pusztán felesleges, hanem kimondottan káros – ideje megérteni

„Olyan jó lenne, ha legalább az újszülöttek egészsége előrébb való lenne, mint néhány cég üzleti érdeke. Különösen elkeserítő, mikor a sok tízezer kismamát elérő felületen is arcátlanul tolják a megtévesztést egy kis bevételért cserébe. Egy ideig reményteli lehetőség volt, jó ötletnek tűnt az őssejt levétel, de azóta sok víz lefolyt a Dunán és már egyértelműen tudjuk, hogy kimondottan hátrányosan érinti a gyereket!” – mondja neheztelve Jansik C. Aisha, dúla.

Alapvető, gyakori tévedés, hogy őssejt csak a köldökzsinór vérben van, pedig ez természetesen nem igaz, hiszen őssejt található a felnőtt testben is.

A köldökzsinór tárolás egy olyan gyakorlat, amelynek során a köldökzsinórvért közvetlen a születés után leszívják az újszülött köldökzsinórjából, így a szükséges késleltetett köldökzsinór ellátás – ami egyaránt fontos lenne az édesanya és a gyermek szempontjából is – nem tud megvalósulni.

Nincs mögötte valódi kutatás, csak elméletek halmaza

Egy nagyon lelkesítő, ígéretes felvetés, hogy az újszülött őssejtseivel később betegségeket lehet gyógyítani, sőt, akár szerveket is létre lehet hozni. Feledésbe merül az az értékes információ, hogy a köldökzsinór vér olyan őssejtet tartalmaz, ami hordozza magában a vérben található genetikai adatokat is. Így, ha valakinek ilyen betegsége lesz, az őssejt is tartalmazza, ebből következik, hogy a saját minta nem használható fel, sőt ilyenkor általában az egész család is ki van zárva. A kutatások szerint saját betegség, saját őssejttel való gyógyítása nagyon ritka. Őssejt van a csontvelőben is, a perifériás vérben is növelhető és bizony található az embirókban is. Nyilván az utóbbi szintén etikai kérdéseket vet fel, így a legtöbb ország mellőzi az embrionális őssejt használatát. Az összes őssejt kezelésből pusztán 30%-ban dolgoznak köldökzsinór vérrel és azon belül 92%-ban nem a saját őssejtet használják fel.

Nehéz olyan kutatást találni, ami nem csak felvetésekre és teóriákra alapoz és kimutatná azt, hogy valódi esély van arra, hogy bárminemű gyógyításra alkalmazzák majd saját felhasználásra, egy amúgy jövőbeli, feltételes megbetegedésre.

Ezért káros

„Gondoljunk már bele! Ott kezdődik, hogy nincs olyan, hogy köldökzsinórvér. Az az újszülött saját vére, hiszen a köldökzsinór az pusztán egy út, ami áramoltatja a vért. A születés után a méhlepény végzett a dolgával és a még keringő, úton lévő vér visszaáramlik a babába, ezután a lepény és a zsinór megfehéredik. Ezt meg kell várni! Nincs olyan, hogy kicsit visszaengedünk, de kicsit le is szívunk. A baba vérének 1/3-áról beszélünk. Kérdem én, ki hogy érezné magát, ha a vérének 30%-át leszívnák? A gyermekünket miért tennénk ki ennek?” – mondja a kismamákkal foglalkozó szakember.

A kései köldökzsinór-ellátás a WHO ajánlásai között is szerepel. Ezek szerint, ha nincs akadályozó tényező, akkor minimum egy percet kell várni a zsinór elvágásával. Ne legyünk naivak, ha leszívják, akkor nincs az megvárva, amíg a méhlepényből az összes vér visszaáramlik a babába, a felét sem fogják megvárni.

Miért tartjuk ezt fontosnak?

Azok az újszülöttek, akiknél a köldökzsinór elszorításával megvárják, amíg a zsinór pulzálása leáll, tehát az összes vért visszakapják, több ásványi- és tápanyaghoz jutnak, jobban fejlődnek, több hemoglobin, vas, immunsejt és őssejt kerül a szerveztükbe, ezáltal csökken a vashiányos vérszegénység, az agyvérzés vagy a gyulladások kockázata. Az anyára nézve is előnyös a beavatkozást akár csak pár perccel elhalasztani, mert kutatások szerint a placenta nagyobb eséllyel válik le teljes egészében, és nem okoz komplikációkat.

„Az őssejt téma még mindig nagyon gyerekcipőben jár, cserébe szépen beárazták és csinos jutalékot kap az is, aki pusholja ezt a kismamáknak. Volt egy idő mikor annyit gondoltunk, hogy oké, nem sok esély van rá, hogy kelleni fog, de ha valakinek sok pénze van, akkor mit veszíthet vele. Ma már én is tudom, hogy a csecsemő sokat! Remélem mielőbb abbamarad ez a történet és jó lenne, ha komolyabb felelőséget érezne az is, aki reklámozza”- ecseteli Aisha, az Anyafalva Kismama Applikáció megálmodója.