Rubicon-est: Magyar marslakók
60 éve kapott Nobel-díjat Wigner Jenő
A világ egyik legismertebb magyar fizikusa, az atombomba és az atomreaktorok kifejlesztésében is alapvető szerepet játszó Wigner Jenő 1963-ban kapott Nobel-díjat. Ennek 60. évfordulóján a Rubicon Intézet külön eseményen idézi fel a külföldre menekült magyar fizikusok, főként Wigner Jenő és legismertebb kollégái, Szilárd Leó, Neumann János és Teller Ede történetét és hatásukat a modern történelem alakulására. Kitérünk az Egyesült Államok korabeli politikai közegére is, amelyben kutatniuk, felfedezniük kellett. Az eseményen arra is választ kaphatunk, hogyan lettek elvont tudósokból igazi marslakók.
Milyen szerepet játszott az atombomba kifejlesztésében Wigner Jenő, és miért kapott végül Nobel díjat? Miért hívták a magyar tudósokat marslakóknak, volt-e köztük egy igazi E.T.? Valóban egy közlekedési lámpának köszönhetjük a nukleáris láncreakciót?
Fedezze fel a válaszokat személyesen, a következő Rubicon-esten!
Esemény időpontja:
- szeptember 27. 18 óra
Esemény helyszíne:
Premier Kultcafé
(Budapest, Üllői út 2-4, 1085)
Beszélgetőpartnerek:
- Hargittai István, Széchenyi-díjas magyar kémikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Magyarics Tamás, történész, egyetemi tanár, Amerika szakértő (NKE)
A beszélgetést vezeti:
- Kovács Örs, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa
Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi linken lehetséges: https://forms.gle/
A „marslakók” kifejezés olyan neves magyar tudósok (többnyire, de nem kizárólag fizikusok és matematikusok) csoportjára vonatkozik, akik a 20. század folyamán az Egyesült Államokba emigráltak.[1]
Szilárd Leó használta ezt a kifejezést, aki viccesen azt állította, hogy Magyarország a Marsról érkező idegenek frontja. Szilárd arra a kérdésre adott válaszában, hogy miért nincs bizonyíték a Földön túli intelligens életre annak ellenére, hogy annak nagy a valószínűsége, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk, csak magyarnak mondják magukat.” Ez a beszámoló Marx György A marslakók érkezése című könyvében szerepel.
Erdős Pál, Halmos Pál, Kármán Tódor, Kemény János, Neumann János, Pólya György, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő beletartoznak ebbe a csoportba.
Néha Gábor Dénes, Bauer Ervin, Bárány Róbert, Hevesy György, Kürti Miklós, Klein György, Klein Éva, Polányi Mihály és Riesz Marcell is szerepel, bár ők nem emigráltak az Egyesült Államokba.
Róna Erzsébet magyar származású vegyész, aki 1941-ben az USA-ba emigrált, hogy dolgozzon a Manhattan terven, nem gyakran szerepel köztük.
A Mikom kapcsán Veres azért ébredt öntudatra, mert személyes hatalmát és polgármesteri jelöltségét látja veszélyben, ezért a kommunikációs cég irányítását nem hagyhatta ellenfelei kezén. Kár, hogy Veres Pál nem tud polgármester lenni a Miskolc Holdingnál is, amely továbbra is Gyurcsányék kezében van.
Veres Pál és a DK közötti véres küzdelem megmutatta, hogy Miskolcon a megválasztott polgármester a baloldali pártok bábja volt, és a valós hatalmat – különösen a gazdasági társaságok vezetését – Gyurcsány emberei uralták le. Láthatjuk az eredményt: Miskolc egy fél évszázadot fejlődött visza!
(Fotó forrása: internet)