Megállítható-e a kistelepülések labdarúgó-életének leépülése? Nehéz a kérdésre pozitív választ adni, de a Hátsó füves futballmentő túra 2022-ben kezdett sportszociológiai programsorozat tapasztalatai alapján elmondható, hogy az építő szándék, az összefogás, a közösségi akarat kicsiben csodákra képes.
Fotó: MÁRTONFAI DÉNES – VIDÉKI FOCI
Megállítható-e a falusi labdarúgás leépülése? Van-e esély a több mint húsz éve tartó negatív tendencia visszafordítására? Valós lehetőség-e egy-egy helyszínen az évek vagy akár évtizedek óta nem működő csapat újjászervezése?
Noha a faluszéli pályákról, kültelki grundokról felemelkedő játékoscsillagok mítosza a sportújságírás romantikus és világszerte népszerű motívuma, a kistelepülések futballélete elsősorban nem sportszakmai ügy. Sokkal inkább társadalmi kérdés, a helyi közösség megtartása szempontjából érdekes terület, ezért is húsba vágó az írásainkban már többször hivatkozott adat: Magyarországon az ezredforduló óta eltűnt a felnőtt férfi nagypályás bajnokságokban szereplő csapatok negyede. Az elsősorban a megyei bajnokságokban szereplő együtteseket érintő jelenség okaival, a vidék demográfiai változásainak hatásaival, a modern kor kihívásaival, a falusi futball szerepének átalakulásával sokat foglalkoztunk a Hátsó füves riportjaiban, elemzéseiben. Az elmúlt években a Magyar Labdarúgó-szövetség is igyekszik tudatosan gyűjteni, rögzíteni a tapasztalatokat, és ahol lehet, a kialakult helyzethez szabott megoldásokat találni, amilyen például a „csapatmaradványokat” vagy „csonka csapatokat” és a baráti futballtársaságokat célzó, az utánpótlás-korosztálynak is ösztönzést adó kispályás KALAP-program (Kistelepülések Alternatív Labdarúgó Programja). A két éve induló, egyelőre kísérleti, felfutó fázisban, egy-egy régióban – legintenzívebben Baranyában és Békésben – működő kezdeményezés általános tanulságairól, lehetséges kifutásáról még talán korai beszélni. A kompromisszumkeresés a folyamatokat ismerve a korhoz igazodó szükséglet, jelen cikkünkben mégis a hagyományos, nagypályás változat megmentésének, újjáélesztésének esélyeit firtatjuk.
 |
| A JOBB MINŐSÉGÉRT KATTINTSON A KÉPRE! |
Furcsa átmeneti időszakot élünk: miközben játékoshiányra, csapatszervezési nehézségekre, érdektelenségre hivatkozva számos település csapata feloszlott, a többnyire önkormányzati tulajdonban lévő sportpályák még a helyükön vannak, némi gondozással ismét használatba vehetők. Hangsúlyozzuk: még. Ha eltelik néhány futballmentes év, előbb-utóbb logikusan felvetődik az ötlet az elhagyott, parlagon heverő terület funkciójának újragondolására, értékesítésére, felszántására, beépítésére, vagyis a sportterep megszüntetésére. Márpedig ahol nincs többé pálya, ott bajos csapatot szervezni.
| Ösztönző történetekre nem csak a zempléni vidéken találunk példát, a közelmúltban például a Jászságban is feltámadt egy régóta nem működő futballcsapat: Jászágón az 1963-as alapítástól kezdve 2010-ig folyamatosan működött együttes, aztán következett a lehangoló fordulat. „Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor Kőtelekkel játszottunk és nyertünk idehaza, szomorúak voltunk, mert be kellett zárni az öltözőt. Nem tudtuk, mikor nyílik ki újra. Tizenhárom év után kinyílt, és ezért köszönettel tartozunk a falu lakosságának, a környékbeli támogatóknak és mindenkinek, aki ebben benne volt” – nyilatkozta Barta Ferenc, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei III. osztályba frissen benevezett sportegyesület szakosztályvezetője a Jászsági Térségi Tv-nek. A Jászkisér elleni újraindulási mérkőzés előtt Varga Zsolt, az MLSZ Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei igazgatója is kommentálta a fejleményt: „Rendkívül nagy teljesítmény, hogy egy ilyen kis településen ezt meg tudták csinálni. Mindent megteszünk a szövetség részéről, hogy segítsünk a futball megtartásában, megerősödésében.” |
A Nemzeti Sport felületein 2015-től publikált Hátsó füves országjáró sorozat és a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban nyílt Hátsó füves – egy eltűnő futballvilág képei című kiállítás a legérzékenyebb időben tárja fel a vidéki labdarúgás szociológiai mélyrétegeit: az átalakulás kellős közepén vizsgálja, mutatja be a szemünk láttára pusztuló régi falusi futballszokásokat, egyúttal dokumentációs keretet, ösztönző fórumot ad az átmenthető értékek megőrzésére. Nincs értelme mellébeszélni, hagymázas álmokat kergetni, a futballpiramis alsó szintjein, a láthatatlan végeken az őszinteségnek nincs ellenfele. Szembe kellett nézni a rideg valósággal akkor is, amikor a sátoraljaújhelyi Harmadik félidő bisztró beszélgetéssorozat egyik 2021. decemberi alkalmán előkerült a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei III. osztály Zemplén csoportjának 2006–2007-es tabellája a következő szereplőkkel: Ricse, Györgytarló, Füzér, Vámosújfalu, Kenézlő, Mikóháza, Hercegkút, Nagyrozvágy, Makkoshotyka, Sárazsadány, Hollóháza, Kovácsvágás, Vajdácska, Bodrogolaszi.