Hiába jelentette ki a kormány, hogy kereszténydemokráciában élünk, hiába folytattak erőteljes kampányt az egyházak, hogy minél többen vallják magukat vallásosnak, a tavalyi népszámláláson az emberek 40 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre. És aki válaszolt, azoknak a negyede azt mondta, nem vallásos.

Durva csökkenést mutat a katolikusok száma az elmúlt évtizedek népszámlálási adatai alapján.

2001-ben 5,3 millió ember vallotta magát római katolikusnak, 2011-ben már csak 3,7 millió, míg 2022-ben már csak 2,6 millió.

Nem ekkora arányban, de erősen visszaesett a szintén a római pápa fennhatósága alá tartozó görög katolikusok száma is az állami felmérés szerint: húsz éve 269 ezren, tíz éve 180 ezren, tavaly 165 ezren voltak.

Cikkünk megjelenése után felkerültek részletesebb adatok a KSH honlapjára a többi felekezetről is. Itt újra fontos hangsúlyozni, hogy csak 60 százalék válaszolt a vallására vonatkozó kérdésre, az alábbi százalékok a válaszadókon belüli arányokat mutatják:

• katolikusok: 2,9 millió, 50%,
• reformátusok: 944 ezer, 16%,
• evangélikusok: 177 ezer, 3%,
• ortodoxok: 16 ezer, 0,3%,
• izraeliták: 7600, 0,1%,
• nem vallásos: 1,5 millió, 27%

A hvg.hu cikke szerint a Magyar Nemzet rákérdezett a sajtótájékoztatón, igaz-e, hogy 50 százalék alá csökkent a magukat vallásosnak mondók aránya. „A vallási kérdés elég magas nemválaszolási aránnyal működött. Az, hogy a lakosság 40 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre, kicsit megnehezíti az adatok értékelését, a válaszolók 73 százaléka vallásosnak mondta magát. Ha a teljes lakosságot nézzük, amibe a nem válaszolók is beletartoznak, akkor a vallásosak aránya valóban egy 50 százalék alatti érték” – mondta el Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője.

Az egyéb népszámlálási adatokról itt írtunk.