A beat(korszak)regény álmok és széttört álmok, szerelmek és kudarcok, negyven éve született élmények és találkozások lenyomata. Közben pedig szól a zene.
A hatvanas évek halkan köszöntek be, hangosan múltak el, és közben majdnem minden megtörtént. Ami mégsem, az átszivárgott és áttűnt a hetvenesekbe és a nyolcvanasokba, a beatgenerációból nagy generáció lett, a galeriből messziről tisztelt társaság.
Az Ifipark majdnem romokban, a klubokban boldog, mégis szűk volt a levegő, szóval kellett egy hely, amire a nap világít. A beat(korszak)regény sok helyszínen játszódik, fűben és hegyoldalban heverészve, a Halászbástya alatt, budai kiskocsmákban és pesti presszókban, Török Ádámék konyhájában, öltözőkben, turnébuszokra várva és azokban utazva, mindenhol, ám mindig a Tabánban futnak össze a szereplők – valamennyien valós személyek.
Kőbányai János könyvében az afféle sorvezetőként-mantraként is olvasható mondat Presser Gábortól való: „A Tabán is olyan az életünkben, mint egy szivárvány: az elejétől a végéig átíveli. Aztán a szivárvány nagyon szépen és gyorsan szertefoszlik. S ott marad a helyén a napsütés vagy az eső.” A Tabán még ugyanúgy nem érettségi tétel, mint a galeri, minden idők legattraktívabb sortüze a Moszkva téri srácok performance-a, amely elkeseredésből, gúnyból és bátorságból született, de nem folyt vér. Ha egyszer mégis felelni kell belőle, a beat(korszak)regényből fel lehet készülni.
Az LGT a Tabánban:
A Tabán, a sok Tabán nem a magyar Woodstock volt, inkább a közös bölcső. Aki ott volt, bizonyos értelemben soha nem nőtt fel. Kimerevített, örökre eltett közös tabló marad Orszáczky Jackie-vel, Török Ádámmal, a Tolcsvay testvérekkel, Baksa-Soóssal, Miklóska Lajossal, a Minivel, az LGT-vel, a Ricsével, a valamikor és most újra az Andrássyak palotájából, a Bem Rockpartról átsétáló Kuhajda Istvánnéval, Margó nénivel, aki képes volt elhitetni a hatalommal, hogy nem lesz ott semmi baj.
A Kex:
Ebben a könyvben a fotók – valamennyi Kőbányai munkája, ezek adták a Műcsarnokban 2000-ben rendezett Beatünnep című kiállítás anyagát – azokat a pillanatokat mutatják, amikor elfogytak a szavak: nem fog rajta a retustoll, százezreket amúgy sem lehet csak úgy boldogtalanná, az eseményeket meg nem történtté tenni. A korszakot dokumentáló szerző a „riport keskeny sínpárjáról” szélesebb nyomtávra vált: könyve érzelmes regény is.
Bizonyos fejezetek, álmok és széttört álmok, szerelmek és kudarcok, negyven éve született élmények és találkozások lenyomatai újra és újra előkerültek, formálódtak, mert „a karnevál – a felnövés és a megmaradás – ősi erejének bizonyítéka az, hogy soha nem múlik el”.
A könyv borítója
.
Múlt és Jövő
Borítóképünkön az 1973. május 1-i Mini-Syrius-LGT koncert közönsége / fotó: Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
Csak beindult, igaz már vasfüggönnyel és fényevéssel a világ összes szerepe mellett az összes zenei apokalipszis, lírai karámtagokéval együtt, minden főszereplő sztárrá tételével és hallgatnak valamennyien, mint apokalipszis állandó végrehajtói a mai napig.
Ez az utcanépe mozgalma volt a feketemágusoknak, nagypán népeként.
Főleg a 80-as évek Magyar slágerei is „hangosan léptek be de még ma is hangosak”. Edda : Álmodtam egy világot magamnak /ott állok a kapui előtt van hitem, hogy betudjak lépni van hitem a magas falak előtt / a méltán híres Kalapács együttes : Próba szerelem de amikor kimentünk anno a 80-as években Csehszlovákiába és hatalmas, hangos óriási slágerként lépett be a Lucie együttes Lucie : Srouby do hlavy igazi klasszikus maradandó slágert alkottak a Csehszlovákok is ami zenét Lengyel rádiók is mindig szívesen játszottak. Szóval zenei téren a 80-as évek maradandó óriási slágereket alkottak Kelet Európában is méltán híresek és amik még ma is megállják helyüket a zenei világban.
80-a de még a 90-es évek is igazi klasszikusokat alkottak zenei világ területén. Azok zenék voltak maradandó zenék amiket még ma is hallgatunk.
Ultravox : Vienna dalával is óriási sikert aratott világszerte. Ez a dal elhozta Ausztriát Bécset is világszerte a nagyközönséghez.