Egy kincset érő film a miskolci zsidóság életéből – Kerényi László ajándéka a múlt századból – jelentkezzenek , ki kit ismert fel
Ez a videó egy hihetetlen kincs, a miskolci zsidóság történelmi örökségének egyik kiemelkedő értéke.
Bizonyíték arra, hogy a rendszerváltás után nyitottabbá vált a közösség és egyre többen jöttek rá, hogy a miskolci zsinagóga kitűnő akusztikával rendelkezik. Mi, akik korábban csak Tambur Mór főkántor énekét hallhattuk megnyitottuk koncertek céljára is.
Mint olvasható 1991 őszén egy pesti zsidó gyermekkórust fogadtunk. Telt házas előadás volt, jó látni mindazokat az ismerős kedves arcokat, amelyek már nem lehetnek köztünk. S aki nem tudná, ez a csodálatos felvétel Kerényi László dokumentumfilmes barátomnak köszönhető, mint az a több megőrzésre érdemes videó, amelyet az elmúlt negyven év során megörökítette a miskolci zsidóság életének fontosabb momentumait.
Köszönet érte, hála azért, hogy most, éppen most kibányázta az archívumából és a régi VHS rendszerben rögzített felvételt tökéletes minőségében átmentette DVD lemezre, s ezzel az interneten közkinccsé tette. Kíváncsi vagyok, ki kit ismer majd fel a filmen.
ha nem ismerné fel, itt látható Landeszman György főrabbi aki nem sokkal a rendszerváltás után kivándorolt Kanadába. Ittt ugyanis azt mert mondani, hogy a magyarság nem más mint a bőgatya és a fütyülős pálinka. Tévedett, a fütyülős pálinkát egy kecskeméti zsidó kocsmáros kezdte el piacra dobni. Zsidó hungarikum. Tehát marad akkor a bőgatya. Volt ebből nagy cirkusz, így aztán Gyuri főrabbi jobbnak látta ha emgrál. szimpatikus okos rabbi aki csak egyszer mondott egy sértő hülyeséget és ezek után jobbnak látta lelépni.Kanadában szeretik kedvelik a zsidók és nem tudják minek is köszönhető, hogy oda került. Számunkra vesztesség, nagy tudású ember. Csurka Pista bácsival polemizált ezen a bő gatyás sztorin majd megyegyeztek a zsidóké a fütyülős szilva.palesz… különben a két ember sokáig jókapcsolatot ápolt, Kanadában még találkoztak is. Most már csak arra kell ügyelni, ki ne derüljön a bő gatya Rótschild Klára nemzeti divatszalonjából terjedt el…..
Én a mai napig nem felejtem el a Barbárokat, amikor Veres juhászt a kutyájával együtt megölték egy bőrszíjárt, eltemette őket, majd leült falatozni a juhász által főzött ételből. Nekem ezt jelenti Magyarország, mai napig, bár ünneplik a vérnépek a x
Elnézést az elütésekért, így jár az, aki első felindulásból ír nem olvasva el egyszer sem. Móricz Zsigmond Barbárok novellájáról van szó, amikor – talán ezt is rosszul írtam – Veres juhász megölte Bodri juhászt és fiát a bőrszíjáért, három kutyájával együtt, majd leült a sírra falatozni.
Ki a faxt érdekel
autentikus képek
Zoltai a főmunkásőr!
Jól átmentette magát a rendszeren!
Zoltai ( Zucker ) Gusztáv
(Mazsihisz) ügyvezető igazgatója (1991–2013), a Zsidó Világkongresszus magyarországi elnöke, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök). A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt.
Magyar és izraeli kettős állampolgár is, a vörös csillagtól a Dávid-csillagig hosszú utat járt be.
,Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904–1945) és Zucker Béla (1904–1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során.
Az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot ( pufajkás volt ).
A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is.
1968-tól 1976-ig a hírhedt Ávós tiszt, Komlós János művészeti titkára volt.
1976–1987 között a Várszínház művészeti főtitkára, a Játékszín ügyvezető igazgatója Rigó László keze alatt, ill. a Pesti Vigadó művészeti vezetője volt.
1987-től az Emanuel Alapítvány titkára.
1987–1991 között a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális központjának igazgatója.
1989-től a Magyarországi Cionista Szövetség vezetőségi tagja.
1991-től a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, illetve a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották. Utóbbi tisztségéről 2014 áprilisában lemondott.
1992-től a Zsidó Világkongresszus v. b. tagja volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát). Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek.
1997-től a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) társelnöke.[6]
Micsoda karrierje van az antiszemita megváltási terv egyik kiötlőjének. Csodálatos életet éltek!