Harari. A populizmus szolgáltatta ki az országot a Hamász támadásának

Yuval Noah Harari azt írta, hogy a történteknek az egész világ demokráciái számára figyelmeztetésül kell szolgálniuk, függetlenül attól, hogy ki mit gondol Izraelről és az izraeli-palesztin konfliktusról. Azt reméli, ha legyőzik a Hamászt, az izraeliek nemcsak Netanjahuékat vonják felelősségre, de leszámolnak a populista összeesküvés-elméletekkel és a messianisztikus fantáziákkal is, helyette az ország alapító eszméinek megvalósítására törekednek, amelyek a demokráciáról és békéről szólnak.

A világhírű izraeli történész, Yuval Noah Harari szerint honfitársai próbálják megérteni, mi történik azóta, hogy a Hamász palesztin fegyveres szervezet múlt szombaton váratlanul nagyszabású támadást intézett az ország ellen.

Mint a Washington Postban megjelent cikkében írja, az emberek először az 50 évvel ezelőtti jom kippuri háborúhoz hasonlították az offenzívát, de ahogy egyre több borzalmas kép és történet terjedt egész közösségek lemészárlásáról, rájöttek, hogy

sokkal inkább az Orosz Birodalom zsidóellenes pogromjaival vagy a náci Einsatzgruppe halálosztagaival lehet párhuzamot vonni.

Hararinak családtagjai és barátai élnek a Hamász által megtámadott Be’eri és Kfar Aza kibucokban, maga is hallott számos borzalmas történetet. A terroristák órákig tomboltak a kibucokban, házról házra járva gyilkoltak családokat, gyerekek szeme láttára ölték meg szüleiket, túszokat ejtettek, csecsemőket és nagymamákat is. A túlélők szekrényekben, pincékben bújtak el, a hadseregtől és a rendőrségtől kértek segítséget, ami a legtöbbször túl későn érkezett meg.

A történész 99 éves nagybátyja és 89 éves felesége is a Be’eri kibucban él, a Hamász felbukkanásakor minden kapcsolat megszűnt velük, de azóta hírek érkeztek róluk, hogy túlélték. Nagybátyját és nagynénjét Harari „két szívós zsidóként” jellemzi, akik Kelet-Európában születtek a két világháború között, és átélték a holokausztot. Harari a védtelen zsidókról szóló történetekkel nőtt fel, akik szekrényekbe, pincékbe bújtak a nácik elől, és senki nem jött a segítségükre.

Izrael állam azért jött létre, hogy ez ne fordulhasson többé elő. Hogyan történhetett meg mégis?

Harari szerint az izraeliek egyrészről az évekig tartó önhittségük árát fizették meg. A kormányok és sok izraeli is úgy érezte, sokkal erősebbek a palesztinoknál, és nem kell törődni velük. Izrael letett arról, hogy békét próbáljon kötni a palesztinokkal, akiknek millióit tartotta évtizedekig megszállás alatt.

Mindez nyilván nem igazolja azokat az atrocitásokat, amiket az a Hamász követett el, amely kizárta a békekötés lehetőségét Izraellel, és mindent megtett az oslói egyezmény szabotálásáért. Bárkinek, aki békét akar, el kell ítélnie a Hamászt és követelni a lefegyverzését – írja a történész.

Az állam működésképtelenségének magyarázatát ugyanakkor a populizmusban látja Harari. Az országot régóta egy populista erős ember, Benjamin Netanjahu kormányozza, aki zseniális kommunikátor, de alkalmatlan miniszterelnök. Személyes érdekeit állítja a nemzeti érdekek elé, és arra építi karrierjét, hogy a nemzetet megossza, és az embereket egymás ellen fordítsa. Képzettségük helyett a hűségük alapján helyez kulcspozíciókba embereket, az összes sikert magának tulajdonítja, a kudarcokért soha nem vállal felelősséget.

A koalíció, amit Netanjahu 2022 decemberében alakított, messze a legrosszabb. Küldetéstudatos fanatikusok és szégyentelen opportunisták szövetsége, akik nem törődtek Izrael számos problémájával, köztük a romló biztonsági helyzettel, ehelyett arra összpontosítottak, hogy korlátlan hatalmat szerezzenek. Ennek érdekében szélsőségesen megosztó politikát folytattak, felháborító összeesküvéselméleteket terjesztettek az útjukban álló állami intézményekről, az országot szolgáló elitet a mélyállam árulóinak bélyegezték.

Saját biztonsági erői és számos szakértő is figyelmeztette a kormányt, hogy politikája veszélybe sodorja Izraelt. Amikor az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke találkozót kért Netanjahutól, az visszautasította. Amikor Joáv Gallant védelmi miniszter is riadót fújt, Netanjahu kirúgta őt, majd a népharag miatt kényszerült rá, hogy visszahelyezze pozíciójába – részletezi Harari. Szerinte függetlenül attól, hogy ki mit gondol Izraelről és az izraeli-palesztin szembenállásról, az egész világ demokráciáinak figyelmeztetésül kell szolgálnia, hogyan tépázta meg a populizmus Izrael államot.

Az ország a történész szerint még mindig megmentheti magát a katasztrófától: továbbra is döntő katonai fölényben van a Hamásszal és számos más ellenségével szemben. A nemzetet a zsidóság szenvedéseinek emléke mozgósítja, az Izraeli Védelmi Erők és más állami szervek talpra állnak a kezdeti sokkból. A civil társadalom kitölti a működésképtelen kormányzat által hagyott lyukakat, az emberek hosszú sorokban állnak, hogy vért adjanak, háborús menekülteket fogadnak be otthonaikba, ételt, ruhát, egyebeket adományoznak.

Harari arra szólítja fel a világot, hogy álljanak Izrael mellé, elismerve, hogy sok kritizálni való akad az állam korábbi viselkedésén. A múltat nem lehet megváltoztatni, de a történész szerint reménykedni lehet abban, hogy ha legyőzik a Hamászt, akkor az izraeliek nemcsak a jelenlegi kormányt vonják felelősségre, de leszámolnak a populista összeesküvés-elméletekkel, messianisztikus fantáziákkal, és tisztes erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy megvalósítsák Izrael alapító eszméit a demokráciáról és békéről.

Harari elkeseredett

Yuval Noah Harari a háború előtt a Fókusznak adott exkluzív interjút annak kapcsán, hogy gyerekeknek írt történelemkönyveit csak befóliázva szabad árulni a magyar könyvesboltokban.

Nyitókép: REUTERS/Amir Cohen