Szombat óta fokozódik a régóta zajló háború Izraelben. A közösségi média felületeit elárasztották az ezzel kapcsolatos hírek, vélemények. A rengeteg hírnek azonban veszélyes velejárója az is, hogy az álhíreket sokkal nehezebb kiszűrni. Nemcsak a hírfogyasztóknak kell kritikusan olvasniuk, hanem a tudósítóknak is kiemelten kell figyelniük az Közel-Keletről érkező információk megbízhatóságára. Összegyűjtöttünk 4 olyan módszert, amivel nemcsak a tudósítók, de az olvasók is utánajárhatnak 1-1 háborús hír hitelességének.

1. Ellenőrizzük a forrásokat

A forrásellenőrzés egyik leghatékonyabb módszere, ha több, hiteles hírportál írását összevetjük az általunk olvasott gyanús, vagy nem gyanús („az a gyanús, ami nem gyanús” ugyebár) hírrel. Főként olyan híreket érdemes összevetni, amik nem megbízható forrásból származnak, például X (leánykori nevén: Twitter) oldalakon, Telegram csatornákon. Ezeket az oldalakat érdemes követni, mert sok esetben itt jelennek meg elsőként a hírek (majd innen veszik át nagyobb hírportálok), de negatív hatással is lehet a hírfogyasztóra: a rengeteg fontosnak tűnő hír közül nem tudja kiszűrni az igazán fontosakat, vagy az információk túlfogyasztása miatt hamar elveszti érdeklődését a téma iránt.

2. Keressünk rá az interneten terjedő képekre

Az orosz-ukrán háború kitörésekor megjelent egy Telex-cikk, melyben katonai légi járművek repülnek egy lakóház felett. Ijesztő és hátborzongató látvány volt. Azonban kiderült, hogy a felvétel nem friss, hanem egy korábbi légiparádés eseményen készülhetett. Vagy emlékezhetünk arra is, hogy percekig egy ARMA 3 nevű számítógépes játékból készített felvételt elemezhetett az orosz-ukrán háború kapcsán Sváby András műsorvezető és Rácz András külpolitikai szakértő az ATV Heti Napló című műsorában 2022. májusában. Az ATV szerkesztői is egy ilyen interneten terjedő, nem a témához kapcsolódó videót tettek be a műsorba.

Ha egy kérdéses eredetű képpel találkozunk, érdemes bemásolni a Google Lens-be. Ez a program megkeresi a szóban forgó képet, és információkat ad arról, hogy mikor és hol jelent meg elsőként az interneten.

3. Olvassunk kommenteket

Általában nem ajánlatos – a lelki egészségünk megőrzése érdekében – kommenteket olvasni, ám a háborús hírek alatt érdemes. A már említett, katonai légi járművekről szóló videó alatt is a kommentelők hívták fel a figyelmet a videó alatt, hogy a poszt ‘fake news’, hiszen az egy korábbi légiparádén készült.

4. Vizsgáljuk meg a szakértők hitelességét

Egy-egy nemzetközi konfliktus kirobbanásakor számtalan szakértő gyárt szakszerűnek tűnő tartalmat (az Izrael-Palesztina közti konfliktus esetén sincs másként). Ez megnehezíti a tájékozódást, mert sok esetben a szakértők teljesen hiteltelenek, ráadásul a rengeteg szakértés is hasonlóan hat a hírfogyasztókra, mint a rengetek rövidhír (nehezen kiszűrhető a fontos információ).

Érdemes a szakértő nevére, felhasználónevére rákeresni, megnézni a szerző szakmai múltját, és információkat gyűjteni arról, hogy miért lehet releváns a szakértése az adott témában, vagy milyen más egyéb felületeken jelent már meg szakértői véleménye. Persze sok esetben becsapós lehet ez is, hiszen egy szakértő nem lesz feltétlenül hiteles attól, ha hiteles médiafelületeken önálló műsort kap (például Frontvonal, vagy Ostrom címen) és a szakértésnek tűnő hozzászólásait ki is adja a Free Spirit Publishing kiadó.https://ojim.hu/negy-modszer-amivel-kiszurhetok-az-alhirek-az-arab-izraeli-haboruval-kapcsolatban/