A 2011-es cenzus magasabb számai mögött az azóta elhunyt Setét kampányán túl az etnikai adatgyűjtés módszertani változása is felfedezhető volt, ugyanis lehetőség nyílt a kettős identitás vállalására – emeli ki Papp Z. Attila, a TK Kisebbségkutató Intézet igazgatója, a Miskolci Egyetem professzora. A cenzus a magukat romának vallók számát méri, a válasz mindenkinek az egyéni identitásától függ, s nem a környezete által romának tartott emberek számát mutatja. Mivel reprezentatív szociológiai felmérés a cigányok lélekszámát illetően 2003 óta nem készült, a népszámlálás adatai sem azt mutatják, hogy hány cigány ember él Magyarországon, hanem azt, hogy az adott módszerrel mennyit sikerült mérni.

A cenzus három pillérre alapozza az önbevallásos kérdéssort: a nemzetiséghez tartozásra, az anyanyelvre, valamint a családi és baráti környezetben használt nyelvre. Papp Z. Attila szerint fontos kiemelni, hogy az előző népszámlálásokkal szemben a mostani kérdőíveket névvel kellett kitölteni, az online kitöltés pedig digitális kompetenciák hiányában sokaknak kedvét szeghette. Véleménye szerint ez sokkal jobban megmutatja a társadalmi rejtőzködés szintjeit, hiszen amikor egy hivatalos személy felbukkan valakinek az otthonában, nem érzik magukat annyira komfortosan, hogy olyan kérdésekre is válaszoljanak, amelyekre nem kötelező.

A társadalomnak azok a sérülékeny csoportjai, amelyek nem kerülnek kapcsolatba hivatalos szervekkel, és nem jártasak technológiai eszközök használatában, sokkal inkább félnek attól, hogy azonosítható adatok készülnek róluk. A zsigeri félelem a szülők, nagyszülők által megélt rossz tapasztalatokból is táplálkozik: a roma holokauszt és az etnikai tisztogatások általában valamilyen hivatalos adatszolgáltatásra épültek. Szegedi azt is kiemeli, hogy a Covid-járvány óta az emberek sokkal fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, és félnek, hogy mit kezdenek majd a róluk gyűjtött adatokkal.

Durst Judit szociológus kutatómunkája során vidéki, többségében romák által lakott településekre költözött, hogy megfigyelje a cigányok „láthatatlan migrációját”. A 2001-es népszámláláskor azt tapasztalta, hogy a lakosok többségét zavarták az etnikai hovatartozásukra irányuló kérdések: „Ne írjon be cigánynak, én rendes ember vagyok”, mondták, amire az önkormányzat által küldött összeíró sokszor csak legyintett: „Ne hülyéskedj már, tudom, hogy apád is az volt”, és behúzta az x-et.

A legutóbbi cenzus idején több borsodi településen is azt jelezték vissza Durstnak a helyiek, hogy rengetegen éppen külföldön dolgoztak. Egyre nagyobb számban mennek cigány emberek vendégmunkásként Hollandiába, Angliába, de Kanadába is; van, hogy csak hathetente tudnak hazalátogatni. Ez a „láthatatlan migráció” ugyanakkor nem azt jelenti, hogy kiürülnének a cigánytelepek, mondja Durst, az emberek váltják egymást, és szoros kapcsolatban maradva segítik a külföldi elhelyezkedést.

Az 1 Magyarország Mozgalom erre a problémára reflektálva kezdeményezett együttműködést a KSH-val. Szakmai fórumok, személyes egyeztetések és online diskurzus formájában arra kérték a hivatalt, készítse fel a számlálóbiztosokat arra, hogy kellő érzékenységgel és felkészültséggel járjanak el, illetve minél inkább vonják be a helyi roma embereket is. Hiszen számukra biztos környezetben könnyebben felvállalják az identitásukat, mint amikor azt érzik, hogy stigmatizálva vannak. Erre elmondásuk szerint nyitottságot tapasztaltak, bár nem tudják, konkrétan mekkora eredménye lett a kezdeményezésnek.

Horváth Aladár, a Roma Parlament vezetője szerint viszont romantikus elképzelés az identitás büszke felvállalása egy olyan országban, ahol „a 12 éve regnáló kormány a politikai hatalmának bebetonozására használta a személyes adatokat, ahogy a romákat is: mi vagyunk a legolcsóbb szavazat, amely nélkül nincs kétharmad”.

A szervezet közleménye az etnikai kérdések bojkottjára hívta fel a roma közösséget. Horváth elmondása szerint az érzékeny kérdésekre megtagadott válasz „a roma öntudatosodás erősödését mutatja”. „Egy olyan államnak, amely vele szemben faji politikát folytat, egy apartheid, fajüldöző rezsimnek nem ad ki adatokat etnikai hovatartozásával kapcsolatban” – mondja a polgárjogi szervezet vezetője a népszámlálás eredményére reflektálva. Hogy a romák ellen elkövetett 2008–2009-es sorozatgyilkosságok után miért vallották magukat többen cigánynak, mint most, arra Horváth azt válaszolja: a cigány közösség mostanra vesztette el a reményét az Orbán-kormányban, ráeszmélve, hogy a Fidesz sem fogja őket megvédeni.

Így persze értelmét veszti az etnikai adatgyűjtés, hiszen nem átfogó társadalmi jelenségként kezelik az ország legnagyobb kisebbségi csoportjának problémáit, hanem – mint Horváth fogalmaz – úgy, hogy „a ti problémátok, oldjátok meg ti”. Más kérdés, hogy a jövőben a KSH már nem is tervez semmilyen népszámlálást.

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!